Magyar Cserkész, 1969 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1969-04-01 / 4. szám
Bácsi cserkészkarácsony Ez évben Becsben nem volt közös karácsonyi ünnepély. Gondolhatja valaki, ezek is lustán, ölhetett kézzel várták az ünnepeket! Pedig nem igy volt. Nagyon is szorgalmasan készültünk rá, de különböző korok különböző formában. A legnagyobbak örsi közösségben. Annuska, az őrsvezetőnk fakéregböl, szalmából, fából készített egy betlehemi istállót. Benne a Szentcsalád, a pásztorok mind magyar népviseletet, subát, ködmönt viseltek. Gyertyát gyújtottunk és az összejövetel elején megemlékeztünk az első karácsonyról. Amikor befejeztük, szorgalmasan dolgozni kezdtünk. Karácsonyfadíszeket, üdvözlőlapokat készítettünk fóliókból és szalmából. Részben azért, hogy "sovány" csapatpénztárunkat gazdagítsuk, másrészt pedig azért, hogy olcsó és ízléses díszekkel mások karácsonyfáját is széppé varázsolhassuk. Annuska is készitett még két másik betlehemet. Ezek olyan szépek voltak. Ezek olyan szépek voltak, hogy egyet 100 Schillingért adhattunk el. Az elkészített dolgokat vasárnap a magyar és a német Misék után árusítottuk a templomnál szép anyagi eredménnyel. E munkában a Búzavirág őrs tagjai és a fogadalomra készülő őrsök is komolyan belesegitettek. A Búzavirágok maguk számára még adventi fenyögallyat is díszítettek és otthon egy héttel karácsony előtt minden este meggyujtották esti imájuk alatt. így gondoltak egymásra. Nekünk Pipacsoknak örsi betlehemünk járt házról házra közöttünk karácsony előtt; mindegyikünknél két napig volt. A betlehemben egy levél volt parancsnokunktól, karácsonyi gondolatokkal. Utoljára aztán Kláriikhoz került, hogy a karácsonyfa alatt kisebb testvérei még sokáig gyönyörködhessenek benne. A fogadalomra készülő őrs a nagyobb kiscserkészekkel a Fehérvári Bölcsőskét tanulta meg. Az ünnepek előtt három délután és este ezzel a régi magyar szokással jártak ajtóról ajtóra betlehemezni. Szerettek volna minél több gyermeknek, felnőttnek örömet szerezni, ezért egy magyar telepen nem a lakásokban, hanem azok folyosóin játszottak el a bölcsőskét.. Bekopogtattak a városban idős, egyedülálló emberekhez is. Több felnőtt könnyes szeme tanúskodott szép, komoly játékukról. A csapatpénztárhoz ők is összegyűjtötték a maguk részét. De nemcsak magukra, hanem a nyomorban szenvedő biafrai gyerekekre is gondoltak. Jövedelmük felét nekik juttattak . Ahová az idő rövidsége miatt ők már nem juthattak el, a legnagyobbak, fiuk és lányok szeretetcsomagokat vittek ki autókon, kb. 25-30 darabot. így próbált a csapat minden tagja karácsonyra sokféle módon nemcsak kapni, de adni is szeretetet a kis Jézusnak...- Szambi -Gratulálunk a bécsiek karácsonyi igaz jó munkájához! Ugyanekkor kérjük cikkíróinkat, hogy alkalmakhoz, ünnepélyekhez kötött híradás jellegű beszámolóikat legkésőbb HÁROM héttel az esemény megtörténte után küldjék be.- Szerk.— 17 —
