Magyar Cserkész, 1968 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

csövön keresztül látható parányi csillagocska lenne. A Rigel fénye 17,000-szer erősebb, mint a Nap fénye.

Ha égi sétánk során a Szinuszt gondolatban összekötjük a kasza élét alkotő csillagokkal, akkor ennek a képzeletbeli ívnek meghosszabbításával fogjuk megtalálni a Bika - csillagkép legfényesebb csillagát, mely a magyar csillag mitológiában mint "Bújdosők lámpása" szerepel. Ugyancsak a Bika csillagképben van, kissé keletre a Fia styúknak nevezett csillagkép is. Mint kotld körül a csirkék, úgy csoportosulnak itt a csillagok. Szabad szemmel hetet lehet látni belőlük, de már egy színházi látcső is 15-20 csillagot tár elénk.

A már említett Bújdosők lámpása közelében van egy igen érdekes csillaghalmaz, a Hyades vagy Kikelet-hírmondő. Ha sikerül megkapnunk az égboltozaton,úgy szépen látszik a belőle kiinduló "V"-alakú halvány csillagcsoport is. Ennek felső szára vezet el bennünket a Szekeres csillagképhez. Benne igen fényesen ragyog a "Kapella," melyet a pásztorember "Fényes csillagnak" nevez.

Körülötte őrzi a "Gödölyéket" a Bojtárok kettőse. E név alatt a csillagász az Ikrek csiHagképét érti.A görög mesevilág itt is elgyönyörködtet bennünket Kasztornak és Polluxnak, a két spártai királyfiúnak históriájával. Mindkettőnek édesanyja Léda volt. Kasztor édesapja Tündarosz spártai király, tehát földi halandó, Poluxé azonban maga Zeusz, az istenek családjának feje.

Mint istentől származó valaki, Pollux halhatatlan volt, Kasztor pedig nem.A testvéri szeretet azonban arra késztette Polluxot, hogy halhatatlanságát megossza féltestvérével. Egyik nap Pollux szállt le Kasztorral, a földi világba, másikon pedig mindketten az istenek lakóhelyén,az Olümposzon örvendtek a fénynek és halhatatlanságnak. Alakjuk, mint a testvéri szeretet örök mintaképe, most ott ragyog a téli égbolt kárpitján.

Az eddig említett csillagképek a Tejút előterében vagy közelében vannak. A Tejútat alkotő csillagok sűrűsége nem egyenletes. Némely helyen a fényességük erősödni látszik, ezeket a helyeket hívja a csillagász "tejút felhőknek." A déli félteke fölött viszont jökora fekete foltok tátonganak rajta, melyeket a tüdősök tréfásan "szenes zsákoknak" neveznek.

Tejútrendszer alatt a csillagász nem csupán magát a Tejútat érti, de a hozzá tartózó többi csillagokat is, összesen mintegy 200 milliárd égitestet .kozmikus porfelhőt és ködfoltokat. A mi naprendszerünk is ennek a csillagrendszernek, "galaktikának" egyik tagja.

Nyilvánvaló, hogy ezt a különösen nyáron erősen feltűnő csillagcsoportosulást a szabad ég alatt tartőzkodő pásztorember, vadász vagy halász hamar észrevette s tudományos magyarázat híján meséket, legendákat fűzött köréje. A hún-magyar mondakör Hadak útj ának ismeri. Ezen az úton vágtatnak Attila fiának, Csaba királyfinak vitézei, hogy a földön maradt székely testvéreiket a ve-9