Magyar Cserkész, 1968 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

csövön keresztül látható parányi csillagocska lenne. A Rigel fénye 17,000-szer erősebb, mint a Nap fé­nye. Ha égi sétánk során a Szinuszt gondolatban összekötjük a kasza é­­lét alkotő csillagokkal, akkor ennek a képzeletbeli ívnek meghosszabbí­tásával fogjuk megtalálni a Bika - csillagkép legfényesebb csillagát, mely a magyar csillag mitológiában mint "Bújdosők lámpása" szerepel. Ugyancsak a Bika csillagképben van, kissé keletre a Fia styúknak ne­vezett csillagkép is. Mint kotld kö­rül a csirkék, úgy csoportosulnak itt a csillagok. Szabad szemmel he­tet lehet látni belőlük, de már egy színházi látcső is 15-20 csillagot tár elénk. A már említett Bújdosők lámpása közelében van egy igen érdekes csil­laghalmaz, a Hyades vagy Kike­­let-hírmondő. Ha sikerül meg­kapnunk az égboltozaton,úgy szépen látszik a belőle kiinduló "V"-alakú halvány csillagcsoport is. Ennek felső szára vezet el bennünket a Szekeres csillagképhez. Benne i­­gen fényesen ragyog a "Kapella," melyet a pásztorember "Fényes csillagnak" nevez. Körülötte őrzi a "Gödölyéket" a Bojtárok kettőse. E név alatt a csillagász az Ikrek csiHagképét érti.A görög mesevilág itt is elgyö­nyörködtet bennünket Kasztornak és Polluxnak, a két spártai királyfiú­nak históriájával. Mindkettőnek é­­desanyja Léda volt. Kasztor édesap­ja Tündarosz spártai király, tehát földi halandó, Poluxé azonban maga Zeusz, az istenek családjának feje. Mint istentől származó valaki, Pol­lux halhatatlan volt, Kasztor pedig nem.A testvéri szeretet azonban ar­ra késztette Polluxot, hogy halha­tatlanságát megossza féltestvérével. Egyik nap Pollux szállt le Kasztor­ral, a földi világba, másikon pedig mindketten az istenek lakóhelyén,az Olümposzon örvendtek a fénynek és halhatatlanságnak. Alakjuk, mint a testvéri szeretet örök mintaképe, most ott ragyog a téli égbolt kárpit­ján. Az eddig említett csillagképek a Tejút előterében vagy közelében vannak. A Tejútat alkotő csillagok sűrűsége nem egyenletes. Némely helyen a fényességük erősödni lát­szik, ezeket a helyeket hívja a csil­lagász "tejút felhőknek." A déli fél­teke fölött viszont jökora fekete fol­tok tátonganak rajta, melyeket a tü­dősök tréfásan "szenes zsákoknak" neveznek. Tejútrendszer alatt a csillagász nem csupán magát a Tejútat érti, de a hozzá tartózó többi csillagokat is, összesen mintegy 200 milliárd égi­testet .kozmikus porfelhőt és ködfol­tokat. A mi naprendszerünk is en­nek a csillagrendszernek, "galakti­kának" egyik tagja. Nyilvánvaló, hogy ezt a különösen nyáron erősen feltűnő csillagcsopor­tosulást a szabad ég alatt tartőzkodő pásztorember, vadász vagy halász hamar észrevette s tudományos ma­gyarázat híján meséket, legendákat fűzött köréje. A hún-magyar monda­kör Hadak útj ának ismeri. Ezen az úton vágtatnak Attila fiának, Csa­ba királyfinak vitézei, hogy a földön maradt székely testvéreiket a ve-9

Next

/
Thumbnails
Contents