Magyar Cserkész, 1968 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
A & f f SÉTA AZ ÉGBOLTON jf.Jf. Ilyenkor téli időben ragyognak a legszebben a csillagok. Aranyos szegekkel kivert kupolájáról felénk villannak azok a távoli égitestek, amelyeknek nagysága sokszorosan felülmúlja a mi Napunk méreteit. Kicsiknek,pontszerű fényeknek csupán azért látszanak, mert kimondhatatlanul messze vannak tőlünk, s még a másodperc alatt 300, 000 kilométernyi irdatlan távolságot befutó fénysugár is csupán évszázadok alatt ér el tőlük hozzánk. A csillagok sokadalmában már ősidők őta igyekezett az ember eligazodni. A primitív népek képzelete csoportokba foglalta őket, embereket és állatokat vélt látni bennük s így születtek meg azok a csillagképek, amelyeknek jdrésze ma már a tudományban is elfogadott. Ilyen csillagkép összesen 88 van, természetesen egyrészük, mint pld. a "Hajo', "vagy a "Dél Keresztje" csak a déli féltekéről, illetve az Egyenütő közeiéről látható. A téU égboltozat délkeleti részén már a koraesti órákban ott ragyog legfényesebb csillagunk, a Szirius. Nevét a régi egyiptomiak Ozirisz nevű istenétől kapta. Kékes-fehér fényben, tüzesen sziporkázik s talán ezért nevezte el népünk Szépaszszony szemének. Tulajdonképpen nincs olyan nagyon messze tőlünk, csupán kilenc fényévnyire, vagyis ennyi időre van szükség, hogy a fénysugár eljusson mihozzánk a Sziriuszről. A Szépasszony csillaga valóságban csak része annak a csillagképnek, melyet népünk Sánta Katának, a csillagász pedig Nagy Kutyának (Canis maior) nevez. Az egyszerű ember képzelete ugyanis kiterjesztett karú női alakot vél látni az égboltozaton, melynek egyik lába rövidebb, hiszen belelépett a felette ragyogd Kaszás csillag ottfelejtett éles szerszámába s felvérezte a sarkát. Ilyenformán bizony sántikálva viszi az ételhordd szilkét a mennyei sarjút rendekbe vágd kaszások után. A görög legenda szerint ez a csillagkép Orionnak, a nagy vadásznak a kutyája lenne. Az Orion csillagkép ugyanis régóta foglalkoztatta a szabadban élő pásztor ember fantáziáját, azért, mert a Kaszás, — ahogyan a magyar nép nevezi—egyike égboltozatunk legfényesebb csillagképeinek. Maga a kasza hat fényes csillagból áll,nyele lefelé hajuk, éle jobbra nyíük. A kasza fölött balra tündöklik a " Betelgőz " nevff óriás csillag. Vöröses szüléről könnyen feUsmerhető. Ha tudjuk, hogy átmérője 390millió kilométer, akkor azt is elmondhatjuk, hogy ha a csiUagot Napunk helyére állítanánk,akkor az égitest belsejébe foglalna helyet a Merkur, Vénusz, Föld, Mars és a kisbolygók egy része. A Betelgőzzel átlósan szemben találjuk a "Rigel'-t. 340 fényévnyire van tőlünk, ami azt jelenti, hogy erről a csillagról a mi Napunk csak táv-7
