Magyar Cserkész, 1968 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1968-04-01 / 4. szám

Kiadj* a MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG MEGJELENIK HAVONKÉNT - XIX.Ul) ÉVFOLYAM 4.SZÁM - 1968 ÁPRILIS ARA EGESZ ÉVRE 4 DOLLÁR ÉSZAKAMERIKÁBAN - 3 DOLLÁR EGYÉB ORSZÁGOKBAN 'T A V A SZ I H ÍV O G A TÓ Újjáéled az erdök-mezők, a hegyek világa. Kalifornia Sierráitól a Kárpátokig fák rügyei duzzadnak és a látó szem örömmel köszönti ben­nük a természet feltámadását. Lent Délameriká­­ban és Ausztráliában pedig hosszú nyári hónapok után beköszönt az erőt adó hűvösebb időjárás. Az izzig-vérig cserkész ilyenkor nem fér meg szobájában. Örsével a jó Isten teremtette szabad életre kívánkozik; oda az autó utakon túli titokzatos rengetegbe, ahol csak mohával belepett ösvények vannak; fel a hegyek csodála­tos birodalmába, ahol olyan jó kibontani a háti­zsákot egy-egy zugó vizesés mellett és legyőzve fáradságot, büszkén letekinteni a hegy szélfujta ormáról a völgyek végeHáthatatlan er­deire . Bizony vannak csapatok, melyekre a városi élet monoton szürke­sége feloldhatatlan bilincsként nehezedik. Életükben egy-egy ünne­pélyen való szereplésük jelenti a fénypontot. Nyári táboraik "isko­la tábor"-rá változnak, hogy zászlófelvonástól levonásig bepótolják az évközben elmulasztott próba anyagot. Az élmény pedig va­lahol kintreked a táborkapun kivül, s igy lassanként a lelkesedés is. A hazai cserkészet éveiben "szalon-cserkészetnek" hivták az ilyent. Tavasz érkezésekor búcsút intünk mindannak, ami négy fal között marasztalja cserkészetünket és együtt énekeljük Sik Sándor üzenetét: "Szabadba, fiuk, a nap arca ragyog, Ott pezsdül a friss tüzes életi*- Péter bá' --3-

Next

/
Thumbnails
Contents