Magyar Cserkész, 1968 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1968-02-01 / 2-3. szám

élete helyett ásó, kapa, eke mélyed a földbe, metszőollók csatto­gása hallatszik a szőlőkben. A falvakban most végzik a húsvéti tisztogatást, meszelést. Ódon házak beszélnek a régmúltról. Ez­zel a Balatonnal ismerkedünk tavaszi regösutunkon. A tó keleti végén, fenn az akarattyai parton, több mint négy­százéves, hatalmas szilfa áll. A néprege szerint itt tartott II. Rákóczi Ferenc országgyűlést. Éhez a fához kötötte lovát, ami­kor kinyilvánitotta az ország "akarattyát". Innen indulunk mi is Balaton-körüli vándorlásunkra. Feljebb a part mentén Kenesére érünk. A Balatonvidék egyik legrégibb települése; története a XI.században kezdődött és u­­gyancsak Rákóczi szabadságharcához fűződik. Itt arattak fényes győzelmet Balogh Ádám kurucai az osztrák sereg felett. Az északi part, Almáditól Keszthelyig,elsősorban építészeti­leg érdekes. Vörösberénynél ré­gi templomerődre bukkanunk; Al­sóörsön középkori udvarház fala­it, Felsőörsön a környék leg­szebb árpádkori templomát látjuk. Füred ódon villái, parkja Wesse­lényiről, Kossuthról, Jókairól mesélnek. A partot szinte egész hosszában a tihanyi hegy kéttor­nyú apátsági temploma uralja, melynek kriptája árpádházi ki­rály sirkövét, alapitólevele nyelvünk legrégibb Írott emléke­it őrzi.- 8 -

Next

/
Thumbnails
Contents