Magyar Cserkész, 1968 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1968-02-01 / 2-3. szám
A KIS HUSZÁR 1848/49 szabadságharcának kezdetén Ausztriában, Galíciában, Lombardiában sok magyar fiú szolgált a különböző osztrák ezredekben. Amikor azonban megtudták, hogy Magyarországon megkezdődött a szabadságharc, megindultak hazafelé, hogy a mi háromszinü zászlónk alatt harcoljanak a mi szabadságunkért . A hazatérés nem volt veszélytelen, mert az osztrák katonaság mindenütt üldözőbe vette őket, s bizony sokan haltak hősi halált, még mielőtt hazánk földjére léphettek. Ezeknek a hősöknek a neveit a magyar történelem feljegyezte, s Lenkey, Sréter, Horváth huszártisztek nevét imáiba lalta minden magyar. Mint minden háborúnak, úgy szabadságharcunknak is sok-sok névtelen hőse volt. Ezekről akarok moi megemlékezni. Huszárok voltak s az osztrák Leoben városban állomásoztak. Amikor a huszárok meghallották, hogy Magyarország harcban áll, nem sokat gondolkoztak,hanem egy éjszaka, magyar altisztjeik vezetésével elhagyták Leobent. 128 főből állt a század,egy sem maradt el. Messze jártak már,amikor az osztrákok észrevették huszá - raink szökését. Tudták, hogy Magyarország felé vették útjukat. Ezért az arra vivő or■Og— szágutakat erős katonai osztagok zárták le, A mi huszárjaink is gondoltak erre s ezért nem a főutakon, hanem a hegyek között igyekeztek hazafelé. Egy völgyben haladtak, amikor a közeli helyőrség tudomást szerzett jövetelükről, A városparancsnok két század gyalogost rendelt ki elfogatásiakra. Az egyik századot tömör sorokban az utón helyezte el, a másikat a hegy oldalába bujtatta, azzal a paranccsal, hogy hagyják a huszáro - kát maguk előtt ellovagolni, s ha már túl haladtak raj - tuk, akkor zárják el a visszafelé vezető utat. így is történt. Huszárjaink nem vették észre a kelepcét. Amint az utkanyarhoz értek, ott állt az osztrák gyalogság egy százada, előre szegzett szuronyokkal. Parancsnokuk megadásra szólította fel a huszárokat. Ok azonban kardot rántva azonnal rátámadtak az osztrákokra. A lovasroham sikerének az a titka, hogy az tényleg "roham" legyen. Vagyis a lovaknak száguldva kell az ellenség soraira rázúdulni. Itt a szűk völgyben a rohamra nem volt elég távolság és hely. A huszárok ©leje belevágott a gyalogosok közé,de rövid vagdalkozás után vissza kellett vonulniok.Amint megfordultak, a lesben álló /folyt.15.old./- 6 -
