Magyar Cserkész, 1968 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

Kiadja a MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

Megjelenik havonként XIX. ( 43 ) Évf. 1. szám. 1968 január Ára egész évre 4 $ Északainerikában; 3 $ egyéb országokban.

ÚJESZTENDŐRE...

öreg regös mondja.

Haj, sok föld mögösmért, Sok tábort bejártam. Duhaj, ifjú kedvvel Sok csatát csatáztam. Lantom sokszor zöngött Vidám áldomáson,

Jó bor mellett sírni Sohsem vöt szokásom.

Sok esztendő vagyon Immáron mögöttem, Könyercmnek javát Biz én már mögöttem.

Nem tóm, jut-e még majd Egy darabka nékem,

Vagy tán mást ítélt már Az Úr fönn az égben.

A lantom is pudvás,

Öreg az is szörnyen. Néha-néha bizony Ráhullik a könnyem.

Amit egykor hittem, Hazugság az régön.

A virág is más már Odakünn a rétön.

Elhullott mellőlem Sok derék pajtásom.

A vidám üdöket Már többé nem látom,

Haj, többé nem látom . . .

Mégis örvendezünk Az új esztendőnek.

Régi kedvvel zöngjön Újra régi ének. Megpönditöm halkan Régi rossz fám húrját, Az elmúló évnek Élte met öm búját.

S hogyha majd a sok bú Változik örömre,

Víg kupát köszöntünk Az új esztendőre,

A víg esztendőre . . .

Ó bort a kupába!

Úgyse soká élők . . .

. . . Sorsot én senkivel Azért nem cserélök.

Régi hitöm újra Föllángol az égig:

A mi vetésünk is Egyszer csak beérik . . . Nem lösz mindig tán úgy, Ahogy vagyon máma, Nem leszen hiába Sok-sok embör álma.

Terőmnek még itten Boldog áldomások:

Hittel hisznek még a Hitetlen Tamások.

Addig is hadd zöngjön Régi regős ének ... Elmúlanak majd a Búbánatos évek.

De talán addigra Én már messze járok, Virulnak fölöttem Csöndes vadvirágok . . . Akkor, hogyha öröm Költözik közétek S csöndül újra halkan Régi regös ének,

A nagy vigasságban Csöndül a pohár is:

Haj, vidám vitézök, Gondoljatok rám is.

Egy kupa bort akkor Köszöntsetök rám is, Köszöntsetök rám is.

Lévai Alajos

3