Magyar Cserkész, 1968 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1968-02-01 / 2-3. szám
(äVADS. ©i^SBED MEGJELENIK HAVONKÉNT KIADJA XIX. -43. ÉVFOLYAM — 2.-3. SZÁM ARA EGESZ ÉVRE 4$ ÉSZAKAMERI KÁBAN; MAGYAR CSFRKESZSZÖVETSEG 1968 FEBRUÁR-MÁRCIUS - 3$ EGYÉB ORSZÁGOKBAN 120 ÉVVEL EZELŐTT, MÁRCIUS 15.ÉN.SZAVALTA EL PETŐFI SÁNDOR: JR? Nemzeti dal ■p Talpra magyar, hi a hazai Itt az idő, most vagy sohal Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatokI - | A magyarok Istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünkI Rabok voltunk mostanáig. Kárhozottak ősapáink; Kik szabadon éltek haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok Istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Sehonnai bitang ember, Ki most,ha kell,halni nem mer, Kinek drágább rongy élete. Mint a haza becsülete. A magyarok Istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! A magyar név megint szép lesz. Méltó régi nagy hiréhez; Mit rá kentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok Istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesiti a kart. És mi még is láncot hordtunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok Istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak. És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A magyarok Istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
