Magyar Cserkész, 1968 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1968-11-01 / 11. szám

Sebestöl már csak néhány kur­ta kilométer Erdély volt feje­delmi székhelyéig, Gyulafehérvá­rig. Átkelve a Maros hidon, az eléggé sivár alsóváros széles főutcáján hajtunk végig. Mi azonban a dombra igyekszünk, fel a fellegvárba. Már váltom is alsó sebességbe kocsinkat a macskaköves meredek utón, mely a hatalmas Károly-kapu alatt vezet a vár belterébe. Előttünk 900 év erdélyi magyar történelem tör a magasba: a székesegyház lombard-stilusu tornya. A mai tornyot a tatár pusztitások után a XIII.században emelték, de a templom szentélye előbb, alapjai pedig már Szent István korában épültek, az erdélyi püspökség megalapitása idején. Ma mindez a román állam tulajdona. Megállunk. A bástyafalak men­ti parkolóhelyről szép kilátás nyilik az Erchegység lankáira. Ilyen volt ez mindig. Ilyennek látták a honfoglaló gyulák, ár­pádkori vitézek és szerzetesek, a Hunyadiak, Erdély fejedelmei. Ezen a kékülő hegyláncon pihent sok dolgos templomépitö tekinte­te a századok során. Betérünk a székesegyházba.Egy lépés csak a nyári napfényből s hatalmas boltivek hideg, nyirkos levegője hatja át testünket. Mintha a levegő is régenmult,ki­hűlt történelmi századokból ma­radt volna örökségül. Jobbra,az északi mellékhajóban három kö­tést pihen egy-egy dúsan fara­gott szarkofágon. Három Hunyadi siremléke, Jánosé, Lászlóé és ifjabb Jánosé. Arrább Izabella királynő és fiának, János Zsig­­mond erdélyi fejedelemnek sir­sirjai. A templom nagyrésze,a padokkal egy szinten, be van deszkázva. Alatta ásatások folynak,. Egyrészt az ősi a­­lapzatokat vizsgálják,másrészt régi, Róma-kori leletek után kutatnak abból az időből, ami­kor a várost még Apulumnak hiv­­ták. Egy magyar nénike sza­tyorral a kezében jár föl és alá az oszlopok közt. Ötnyel­vű kis képes ismertetést árul néhány leiért a templom fenn­tartására. A székesegyházat megkerülve a püspöki palota árnyas udva­rába lépünk. Márton Áron püs­pök, az erdélyi magyar katoli­cizmus főpásztorának reziden - ciája. Hosszú fogság után most viszonylagos szabadságban él s igy e nyáron az Unitárius Egyház jubileumán is résztvehe­­tett Kolozsváron.-A gyulafehérvári székesegyház­- 15 — T

Next

/
Thumbnails
Contents