Magyar Cserkész, 1968 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1968-11-01 / 11. szám

Sebestöl már csak néhány kurta kilométer Erdély volt fejedelmi székhelyéig, Gyulafehérvárig. Átkelve a Maros hidon, az eléggé sivár alsóváros széles főutcáján hajtunk végig. Mi

azonban a dombra igyekszünk, fel a fellegvárba. Már váltom is alsó sebességbe kocsinkat a

macskaköves meredek utón, mely a hatalmas Károly-kapu alatt vezet a vár belterébe. Előttünk 900 év erdélyi magyar történelem tör a magasba: a székesegyház lombard-stilusu tornya. A mai tornyot a tatár pusztitások után a XIII.században emelték, de a templom szentélye előbb, alapjai pedig már Szent István korában épültek, az erdélyi püspökség megalapitása idején. Ma mindez a román állam tulajdona.

Megállunk. A bástyafalak menti parkolóhelyről szép kilátás nyilik az Erchegység lankáira. Ilyen volt ez mindig. Ilyennek látták a honfoglaló gyulák, árpádkori vitézek és szerzetesek, a Hunyadiak, Erdély fejedelmei. Ezen a kékülő hegyláncon pihent sok dolgos templomépitö tekintete a századok során.

Betérünk a székesegyházba.Egy lépés csak a nyári napfényből s hatalmas boltivek hideg, nyirkos levegője hatja át testünket. Mintha a levegő is régenmult,kihűlt történelmi századokból maradt volna örökségül. Jobbra,az északi mellékhajóban három kötést pihen egy-egy dúsan faragott szarkofágon. Három Hunyadi siremléke, Jánosé, Lászlóé és ifjabb Jánosé. Arrább Izabella királynő és fiának, János Zsigmond erdélyi fejedelemnek sirsirjai. A templom nagyrésze,a padokkal egy szinten, be van deszkázva. Alatta ásatások folynak,. Egyrészt az ősi alapzatokat vizsgálják,másrészt régi, Róma-kori leletek után kutatnak abból az időből, amikor a várost még Apulumnak hivták. Egy magyar nénike szatyorral a kezében jár föl és alá az oszlopok közt. Ötnyelvű kis képes ismertetést árul néhány leiért a templom fenntartására.

A székesegyházat megkerülve a püspöki palota árnyas udvarába lépünk. Márton Áron püspök, az erdélyi magyar katolicizmus főpásztorának reziden - ciája. Hosszú fogság után most viszonylagos szabadságban él s igy e nyáron az Unitárius Egyház jubileumán is résztvehetett Kolozsváron.-A gyulafehérvári székesegyház- 15 —

T