Magyar Cserkész, 1968 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1968-11-01 / 11. szám

- Csörög a szarka, vendég jön öcséml - e szavakkal fordult az Ur 1706.esztendejének egyik őszi délutánján pápai Kis Miska uram szarvaskendi Sibrik Oáborhoz,akihez egy kis tereferére rándult át,tudva, hogy ott híreket is kaphat a világ folyásáról, kurucok dicsőséges harcáról, lévén Sibrik Gabor bátyja, Miklós ur, felséges fejedelmünk, II.Rákóczi Ferenc hopmestere, ki gyakorta felkereste öccsét atyafiságos levelével.

Kisvártatva valóban lódobogás hallatszott ismét s beugratott az udvarra Öreg Péter, Sibrik Miklós udvarmester uram hűséges szolgája, kit a Lompos majd lehúzott a lóról örömében.

Adjon Isten minden jót magyarnak - köszönt be az öreg.- Isten hozta kigyelmedet Péter, de vártam mari Régen hallék jó bátyám felöl. Mi hir7- Hir van sok, jó is, rossz is, de legrosszabb, hogy még mindig igen sok a nimöt.- De szeretnék már én is ellenék indulni! - sóhajt fel ifjú Sibrik Gábor, - tág mezőn nyargalni, éles fringiával labancot szabdalni!- Megjön annak is az ideje kisgazdám, hamarabb, mint vélné, mert hát nincsen nyugovasa a nimötnek!- De mondja már Péter bátyja, mi jót hozott?- Ne-te-ne! Micsoda vén bagoly vagyok én, itt karattyolók összevissza, pedig hoztam én ám szép szavú levelet édes egy bátyja urától!

Itt lapul la a tarisznyámban, ugyan örizém, hogy velem együtt labancok körmére ne kerüljön.

Mohón kap az ifjú a levél után.tikos jóravaló tanácsokkal látja el tizenhét éves öccsét a szerető bátyja. Tudósitja egyben, hogy betörni készül ismét a labanc, vigyázzon,legyen résen s "ne késlekedjék mély hivségü és bátor colonellus uraink, Balogh Adám és Bezerédi Imre ezeréihez szolgálatait, Istennek nevében, felajánlani."

Megindult nyomban a toborzás a kúrián: gyülekeztek Sibrik Gábor zászlaja alá s amikor hire futott, hogy Heister Kannibál labanc generális betört Vas vármegyébe, az ifjú Sibrik Gábor kicsiny seregével a Kőszegről érkező béri Balogh Adám ezredéhez csatlakozott, ahol is vicehadnaggyá tette a vezér a lelkes ifjút.

Az egyesült kuruc dandárok Györvárnál akadtak rá Heister labancaira s itt vivták meg 1706 november 6.-án és 7.-én azt az emlékezetes harcot, mely oly nagy dicsőséget szerzett a kurucoknak.

Az ifjú Sibrik serényen vitézke - dett a harcban mellette küzdő pápai Kis Miska és devecseri Mészáros István "katona urammal" együttesen.Szigorúan tartotta magát a mondáshoz: "csak a fejét, hogy meg ne sántuljon" - s nem egy labanc emlegette sirva kardjának súlyát... ha ugyan élve maradt utána.

Dúlt a harc elkeseredetten; végül is szétverték a labanc hadat úgy, hogy hirmondó is alig maradt belőle s a futók közt... ni!.... ki az,aki oly serényen sarkantyuzza a lovát? ... Nem más, mint a vitéz generális,