Magyar Cserkész, 1967 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1967-04-01 / 4. szám

= M _= 3 s [ÜL IIIIIMII mlliiliillll = = iüi s = —.. rs = — =: = M H Ki IM S? ''Ilii ~ 1 m- SmS ai w a » a 1 i 7l ~ a w Argentínában 1967 január 6.-án összeroskadva érkezett meg a Három Király Argentínába: Jubileumi Nagytábort hoztak a Buenos Aires-i cser­készcsapatoknak. Izgalom, ide-oda futás, beszerzés, csomagolás után, d.u.3 ó­­rakor, nagy hőségben, nagyot sóhajtva bedőltünk a vonatkocsiba s felkészültünk Iá órás rázásra. Minden pádból tervezgetés, titkok repdestek. Hisz ez most nem közönséges tábor; jubileumi tábor és igy ezúttal a fiuk közelében tarthatjuk megl A láthatárig el­nyúló "pampa" csodálattal figyelte furcsa vonatunkat: zászlókkal, magyar nótaszóval, óriási csomagokkal robogott. Utunk végén na­gyon álmélkodtunk, hogy szokásával teljesen ellentétben, szerel­vényünk pontosan futott be a San Luis-i állomásra. A vasúti ko­csi megnevezhetetlen illatkeveréke után /por, meleg, nép/ igazán jól esett a friss hegyi levegő. Máris teherautókba szálltunk és indultunk a tábori honfoglalásra. Mivel a természetben semmi sem állandó, két meglepetést is találtunk megérkezésünkkor. Először is valóságos dzsungellé nőt­te ki magát tábornak előre kiszemelt helyünk a diófák alatt. U- natkozni legalább nem fogunk - volt első gondolatunk. Második gondolatunkra a teljesen kiszáradt patak adott okot, mely a tá­borhely felderítésekor vigan csobogott. E két "örömhírre" lete­lepedtünk, a tisztikar összedugta bölcs fejeit, majd elhatározta, hogy itt bizony valamit tenni kell. Vagy szerzünk akár a föld a­­lól is vizet, vagy pedig más táborhelyet keresünk. Mikor már azt hittük, semmi sem segit rajtunk, szomjan fogunk pusztulni mind az 54-en, egyszercsak gyönyörű kis vízesésre bukkantuk, melyből gyö­nyörű patak indult - a tábortól áOO méterre! Ennek úgy örültünk, hogy már nem is bántuk, amikor egyszercsak a nemes folyadékból túl sok szakadt rank. A ránkzudulni készülő zivatar láttára u­­gyanis gyorsan felvertük sátrainkat, majd nyugodt lélekkel és ki­merült testtel tértünk nyugovóra. Másnap nekifogtunk a kemény munkának. Ennek a tábornak na­gyon szépnek kell lennie, hiszen 20 éves múltúnkat ünnepeljük. Egymásután* mintha csak varázsszóra nőttek volna ki a földből,itt­­ott, mindenütt születtek Ügyességűm müvei. Az első tábortűznél vezetőink a múltról meséltek. Ennek szellemében folyt aztán e­­gész tábori életünk: őrseink, hálás emlékezetül, az első emig­- 7 -

Next

/
Thumbnails
Contents