Magyar Cserkész, 1967 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1967-04-01 / 4. szám

a külföldiek szeme előtt Közelednek a nyári táborok. A csapatok naptárában már mindenhol nagy betűkkel szerepel a tábor az összejövetele­ken erre készülnek. De ha egy-egy cserkósznaptárt megné­zünk, idén nem csak ezt látjuk benne. Idén a világ cserkészete is táborra készül, a Jamboree­­ra. A cserkészet kezdete óta ez lesz a tizenkettedik tábor, amelyen a világ cserkészetének java találkozik, hogy a tábo­rozok egymást megismerjék, egymásnak bemutassák tudásukat, nemzetük különlegességeit, de főként, hogy barátokat szerez­zenek, gyakorlatban éljék a Negyedik Cserkésztörvényt. "A cserkész minden cserkészt testvérének tekint." A Jamboree-ra eljutni mindenhol nagy kitüntetésnek szá­mit: csak azok mehetnek, akik cserkészmunkájukkal kitűnnek, akik megmutatták, hogy nemzetüket, cserkészetüket méltóképen tudják képviselni. A Jamboreen résztvevők élményeit minden cserkész érdeklődéssel, talán magában kis irigységgel is/no­­ha ez nem cserkész-erény/ szokta figyelni: nem mindenkinek jut osztályrészül, hogy eljuthat a négyévenként ismétlődő világtáborra. Nekünk magyar cserkészeknek e téren is más a helyze­tünk. Nem néhányan, hanem valamennyien, nem négyévenként, hanem szinte mindennap Jamboreen élünk: minden cserkészmeg­­raozduláson, de mindennapi életünkben is más nemzetbeli embe­rek vesznek körül, akik rajtunk keresztül Ítélik meg a ma­gyarságot, a magyar cserkészetet. Ne felejtsd el tehát,hogy minden magyar cserkésznek olyannak kell lenni, mint azoknak a keveseknek, akiket máshol a Jamboreera válogatnak ki. És bárhol is légy az év folyamán, amikor cserkészekkel találko­zol, ne felejtsd el a k, törvényt. - Dr.Némethy György -- 3 -

Next

/
Thumbnails
Contents