Magyar Cserkész, 1967 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1967-02-01 / 2. szám

Korond azonban leginkább agyagiparáról hires. A község lakói mar a XVII.század óta foglalkoznak ezzel a hasznos mesterséggel. Minthogy a föld silány, a törökbuza /kukorica/ és árpa is alig-alig terem, "fazékcsinálással" biztositották megélhetésüket. Csinos házaikban lábbal hajtott kis korongokon formázták ki a tányérokat, vizeskancsókat és a sck más edényt. Alapszínük többnyire barna vagy zöld, néha tintakék. A díszítéseket, sakktáblás mértani beosztásokat, hullámos vágj' virágosleveles, esetleg madarat ábrázoló motívumokat úgy alakították, hogy az edény formáját művészi módon kihangsúlyozzák. A székely fazekasok remekművei ma is diszitik a legtöbb udvarhelyszéki hajlékot, de érdekes tudni, hogy eredetileg kiváló anyaguk és technikájuk és nem diszes voltuk miatt váltak messzi földön is keresett cikké.

A rege szerint Udvarhelyszék déli részén, a két Homoród patak között emelkedő Rika-hegység hatalmas erdeiben valamikor óriások tanyáztak, akik a magaslatokon várakat építettek. A várak egyikében, a Hegyestetőn, tartja a hagyomány, halt meg Réka /Rika/ királynő, Attila felesége. Lépjünk mi is nagyot az óriások nyomában és látogassunk a Kis-Homoród menti falvak egyi.ká>e, Hcmoródalmásra...

Bedő Márton bá'-ék csűre egyik szögletében felsir a klanéta. Valami eleven ritmusú, vérbizsergetö nótát játszanak. Itt bizony csürdöngölőre kószülnekl A legények rendre felállnak. Ha valamelyik húzódik a tánctól, azt előbb szép szóval biztatják s ha az nem használ, két legény megfogja a két karjánál s úgy fölkapják a deszkaülésről, hogy a csűr közepébe penderedik. Aztán ujjaikkal pattogtatva, tenyereiket összeverve elkezdik a nótára lassan kerülni a csűrt. Amelyik a "mozsikás" elé kerül, egy pár olyan cifra figurát vet, hogy aki. nézi, belekáprázik a szeme. Közben fölhangzik innen is, onnan is a biztató kurjantás:

ä

, Ide lábam, ne tova,

jjg| Hátra van még a javai

Álló lábam kanyarodj,

Hargasinam le ne rogyjI Járd ki lábam, járd ki most.

Nem parancsol senki most. áSVSjf Uccu lábam, ne hibázz.

Ha nem deszkás is a ház!

Aztán kiadja valaki a vezényszót: "Karéjba legények!" drre körbe állnak s egyszerre kezdik rakni: vigan "kercennek" össze a csizmapatkók a bokáiénál, a rákövetkező figurákban pedig a csizmaszarak akkorákat csattannak az erős tenyerek alatt, mint egy-egy pisztolylövés.- 13 -