Magyar Cserkész, 1967 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1967-02-01 / 2. szám

is otthagyta volt faluját és elhúzódott az átkos helytől lenntebb, hol most Zetalaka község vagyon. A vár pedig azóta, minden hetedik évben,

Szent György napján, éjfélkor megnyílik és Zete király ott sétál a romokon. A két lánya pedig pogány dalt énekelve az osztovátán /szövőszéken/ szövi az aranyszálakat.Eppeg egy ilyes időben, mikor megnyílt volt a vár, a faluból egy Botházi nevű ember bement a várba. Süvegét megrakotta volt kincsekkel. Látván emezt, Zete király rájakajáltott:- Konye, héj tel Mit csinálsz itt? - Az azonban még egy aranykancsót kapott volt fel és csak azután ugrott ki a várbul. Azonban elkésett volt, mert a bécsapódó ajtó bécsikkantotta a lábát és sánta lett. Azóta a Botházi családban egy férfi ember mindig sánta. Ma is sántít vala az egyik Botházi. A könnyen szerzett gazdaságot azonban még a kincstaláló elherdálta volt, igy szegények a Botháziak mai napig...Azóta bizony leomladozott a várból még az is, ami a sülyedéskor megmaradt. Nyomave - szett Budvárának is, a mai Székelyudvarhely fölött a tatárdulásig fennmaradt ősi erősségnek,.~ .Ls» melyet a hagyomány szerint Attila testvére .Buda épitett és a honfoglalásig a székelység fejének, a "förabonbánnak" szálláshelye volt. A várak mondái, akárcsak a dicső múlt hagyománya- i azonban apáról fiúra szálltak, hiszen Udvarhely föszék volt; a székek közül az első helyet vivta ki a történelem során.

Udvar helyi

la.p©sfíXr<ag<ágSo5 lOa.pureszJeA

De ereszkedjünk lejjebb a Hargita fenyveseiből a Nagy-Küküllö völgyébe s forduljunk északnak, Korond felé. Erdővel boritott nagy hegyek aljában bújnak meg az udvarhelymegyei falvak. Itt-ott legelésző juhok és bivalyok. Kis faluk döcögős utcáján haladunk. Ilyenkor a magas tetejű házak közül kidugja fejét a kőtorony, vagy a harangláb, fatornyokat azonban csak imittamott találunk, ügy látszik, idők változásával szégyelni kezdte a székely, hogy neki csak fatornya van és módosabb kőtornyot épitett. Pedig kár volt, elhagyni a régi szokást /ma már csak Kalotaszeg vidékén áll több fatornyos templom/, mert az a néhány harangláb, ami megmaradt mutatóba, beszédes bizonysága a székely épitömüvészetnek.

Galambbugos székely kaput azonban többet látunk, különösen Székelyudvarhelyen. Mig a leggazdagabban faragottak Háromszéken vannak, a legszínesebb, un. laposfaragásos kapudiszitéseket itt láthatjuk. A szinek, mint minden népművészeti alkotásnál, itt is bizonyos törvényeket követnek. így a felkuszó indák szine mindig- 11 -