Magyar Cserkész, 1967 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1967-02-01 / 2. szám

Egy vágáshoz értek. A hóval betemetett fatönkök közt vezetett a nyom. Az egyik tönröl le volt seperve a hó. Lát­szott, hogy itt megpihent a vándor. Félredobott szalonnabör, néhány vízcsepp bevésődött nyoma mutatták, hogy evett is va­lamit. Pista terepszemlét tartott: - Nézd csak, itt egy vékony bot nyoma. Talán csak egy letört ág volt. Látod milyen gör­be itt a nyom? Hm, itt egy piros gyapjú szál - szólt és nagy óvatosan felvett a tönkről egy kis piros fonálkát. Le­folyt. 21 old./-ciramel 8 oldalas értesítőt bocsájtottak ki Buenos Aires környéki leánycserkészcsapataink, hogy a magyar társadalmat, szülőket és barátokat tájé­koztassak munkájukról. Az ügyesen szerkesztett ki­adványban minden őrs névjegyzéke /3 egymás közelé­ben lévő leánycsapatnak összesen 1? őrsei/ is sze­repel, igy könnyen meg lehet tudni, hogy ki hol cserkészkedik. A "Lánchíd" név, - Írják,- kifeje­zője lapjuk céljának: belső egységük összetartó lánca és egyben hid minden ember és közösség felé közös célok szolgálatában. New York környéke és Cleveland, Sydney, Mel­bourne, Toronto, Sao Paulo... ott ahol egymás kö­zelségében több csapat is működik! Készítsetek ti is ilyen értesítőtj meglátjátok, nagy érdeklődésre talál! A szövetség Sajtó Hivatalának azonban kö­zöljétek előzetesen szándékotokat, ugyanis csak a csapat tagjai között terjesztett alkalmi csapatlap megjelentetéséhez nem szükséges a Szövetség enge­délye. Végül pedig a "Magyar Cserkész" is örülne, ha csapatotok történetéről és jelen működéséről egy­­egy érdekes, fényképes beszámolót közölhetne időn­ként .- ö -

Next

/
Thumbnails
Contents