Magyar Cserkész, 1967 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1967-07-01 / 7-8. szám

Arany azonban továbbra is költő marad. Körösi éveiben, a letiport szabadságharc hatása alatt írja tragi-komikus époszát, a Nagyidai cigányok-at és ebben az időben születik egyik legszebb verse, a Családi kör is. Közben Shakespeare-t és Aristophanest fordít. Amikor 1857-ben az ifjú Ferenc József Magyarországra látogat, felszólítják, hogy versben köszöntse az uralkodót. Arany a verset nem írja meg. Hanem megírja és asztalfiőkjában évekig rejtegeti "A walesi bárdok"című balladát.

A költemény Edward angol királyról szól, aki a letiport Wales tartományt látogatja. S a leigázott tartományban senki sem tudja kimondani, hogy éljen a király.

1860-ban Pestre kerül, vidékinek, mert sosem tud beleilleszkedni a városi életbe. Haza vágyik. Már nagy tekintély, irodalmi társaságok és folyóiratok ünnepelt vezére. De Múzsája hallgat. Csak a végén, halála előtt zendül meg lantja újra. Csodálatosan, az "Őszikék " világfölé emelkedett, megbékélt verseiben.

Arany nyelvének csiszoltsága, művészi tökéletessége és mégis tiszta egyszerűsége iránytadó lett a magyar nyelvtudományban. Költői életműve valóságos bibliája a magyar nyelvnek. Akik hazai iskolákban olvasták, tudják, hogy egy-egy Arany költemény, mint "kötelező olvasmány", nyomasztó feladat helyettmindig örömet szerző élménnyé vált.

"Viszem én,

Hozom én

Válaszát három nap. "

"Szerelmes

Szívemnek

Három egész hónap!"

"Istenem,

Istenem

Mért nem adál szárnyat, Hogy utól- Érhetném

Az anyai vágyat!" —

S ahol jön,

Ahol jön

Egy fekete holló;

Hunyadi

Paizsán

Ül ahhoz hasonló.

Lecsapott

Lecsapott

Fekete szélvészből

Kikapá

Levelét

Az anyai kézből.

"Hamar a Madarat!...

El kell venni tőle!...

Szalad a

Sokaság

Nyomba, hogy lelője.

Madarat,

Nem egyet,

Százat is meglőnek: Híre sincs,

Nyoma sincs A levélvivőnek.

Napestig Az erdőn ÍJzeti hiába:

Éjfelen Kocognak Özvegy ablakába.

"Ki kopog?

Mi kopog ?

Egy fekete holló! Nála meg A levél,

Vagy ahhoz hasonló.

"Piros a Pecsétje;

Finom a hajtása:

Oh áldott,

Oh áldott A keze írása!"

15