Magyar Cserkész, 1967 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1967-07-01 / 7-8. szám
Arany azonban továbbra is költő marad. Körösi éveiben, a letiport szabadságharc hatása alatt írja tragi-komikus époszát, a Nagyidai cigányok-at és ebben az időben születik egyik legszebb verse, a Családi kör is. Közben Shakespeare-t és Aristophanest fordít. Amikor 1857-ben az ifjú Ferenc József Magyarországra látogat, felszólítják, hogy versben köszöntse az uralkodót. Arany a verset nem írja meg. Hanem megírja és asztalfiőkjában évekig rejtegeti "A walesi bárdok"című balladát. A költemény Edward angol királyról szól, aki a letiport Wales tartományt látogatja. S a leigázott tartományban senki sem tudja kimondani, hogy éljen a király. 1860-ban Pestre kerül, vidékinek, mert sosem tud beleilleszkedni a városi életbe. Haza vágyik. Már nagy tekintély, irodalmi társaságok és folyóiratok ünnepelt vezére. De Múzsája hallgat. Csak a végén, halála előtt zendül meg lantja újra. Csodálatosan, az "Őszikék " világfölé emelkedett, megbékélt verseiben. Arany nyelvének csiszoltsága, művészi tökéletessége és mégis tiszta egyszerűsége iránytadó lett a magyar nyelvtudományban. Költői életműve valóságos bibliája a magyar nyelvnek. Akik hazai iskolákban olvasták, tudják, hogy egy-egy Arany költemény, mint "kötelező olvasmány", nyomasztó feladat helyettmindig örömet szerző élménnyé vált. "Viszem én, Hozom én Válaszát három nap. " "Szerelmes Szívemnek Három egész hónap!" "Istenem, Istenem Mért nem adál szárnyat, Hogy utól- Érhetném Az anyai vágyat!" — S ahol jön, Ahol jön Egy fekete holló; Hunyadi Paizsán Ül ahhoz hasonló. Lecsapott Lecsapott Fekete szélvészből Kikapá Levelét Az anyai kézből. "Hamar a Madarat!... El kell venni tőle!... Szalad a Sokaság Nyomba, hogy lelője. Madarat, Nem egyet, Százat is meglőnek: Híre sincs, Nyoma sincs A levélvivőnek. Napestig Az erdőn ÍJzeti hiába: Éjfelen Kocognak Özvegy ablakába. "Ki kopog? Mi kopog ? Egy fekete holló! Nála meg A levél, Vagy ahhoz hasonló. "Piros a Pecsétje; Finom a hajtása: Oh áldott, Oh áldott A keze írása!" 15