Magyar Cserkész, 1967 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1967-07-01 / 7-8. szám
ze, Iába, mozdulatlan az ajka. Félresütötte a szemét és hallgatott elpirosodva, kitartóan. Akár a többi lány... Bezzeg nem hallgatott a bátyám, amikor neki is elmondtam! Az úton történt, visszamenet. Megfogtam az ingét.-Jancsi,azt az iharfás verset Arany János írta?-Az.-Nahát, akkor Arany János nem tudott költeni!-Micsoda? -mosolyodott el a bátyám,- hát írjál különbet, hékás, ha neked nem tetszik!-Hát írtam is! Idesüss! Azzal kipöffesztettem magam és elmondtam. Akkor okozta rigmusom a második csodát. Az én komolykedvü Jani bátyám nevetni kezdett. De úgy ám, hogy egészen belefáradt. Én rettenetesen elkeseredtem. "Hát érdemes alkotni?"-motyogtam lever - ten - az egyik betűnyi elismerést is vonakodik adni, a másik meg egyenesen kinevet. Körömhegynyi rímet össze nem sikerítek többet! Nem én, soha! Kedvetlenül dolgoztam egész délután, kedvetlenül segítettem az ideiglenes szállásul szolgálandó kunyhó' egybetákolásában, kedvetlenül vetettem magam végig vacsora után a kunyhó szalmáján. Nem tudtam aludni. Szakadatlanul holmi virágszemek meg lepkehajak kavarogtak előttem. Reggeli derengéskor megtudtam, hogy a bátyám sem alszik. Akkor történt ugyanis a harmadik csoda. Az én örökké mogorva bátyám remegővé halkított hangon suttogta belé a sötétbe: "Hej, iharfa, vesszó'ke... Patyolat ing kiszó've, Tudod, pajtás, ki szőtte ? Az a kislány, az a kislány... a szőke..." Én megdermedtem egy percre, aztán hihetetlen eró'vel robbant ki belőlem a nevetés. Könnyem is bugyogott tőle. Jani felemelkedett s megvillant szeme a sötétben. Én kiugrottam a kalyibából és szűnni nem akaró nevetéssel rr _ menekültem. O utánam. Persze már ő is nevetett. Hatalmas ugrásokkal kezdett az üldözéshez, én pedig szapora mezitlábbal igyekeztem égé rutát nyerni a harmatos mezőn. Pirkadáskor Nyéki bácsi átballagott a réten s mikor meglátott minket, megállt, kivette a pipát a szájából és úgy ámuldozott. Aztán továbbindult és ennyit motyogott elmenőben:-Hát ezek hun veszítették el az eszüket ? Nem is sejtette, hogy az ő udvarában.-D.E.— Örömmel adunk hírt arról, hogy montreali és ottawai csapataink egyik lelkes vezetője ÁGOSTON FERENC st. és HERBERT JACQUELINE május 20.-án Mantreálban házasságot kötöttek. Isten áldását kérjük életükre! 7
