Magyar Cserkész, 1967 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1. szám

rőt magába foglaló falappal.

A fedél sinek közé csúszó részének keresztmetszete alacsony trapéz, alul tehát szélesebb. A diszitmény szépen alkalmazkodik a szerkezethez,a felső tükrösnél keretszerüen fut körbe, az alsónál az egesz lapot kitölti. A tükrösnek mindkét oldalát díszítették.

Az ilyen egyszerű szerkezetű tükrösök mellett se szeri, se szama a furfangos zárakkal csukható tükrösöknek, amelyeket csak az nyithat ki,aki ismeri a fortélyát, hol kell megnyomni, elhúzni, eltolni rajta egy részecskét. Vásárokon azután nagy tömeg vette körül a pásztort - nagyobb- 1. ábra részt társaiból - aki csak mosoly -gott a bajusza alatt, látva a hiábavaló próbálkozásokat, hogy megtalálják az ördöngős dobozka "nyitját". Különösen a borotvatartókon látni ilyen ravasz szerkezeteket, ami nem oktalan dolog, hiszen nagy baj származhat abból, ha az apró gyereknépség hozzájut a veszedelmes vágószerszámhoz.

Másféle tükröst mutat a 2.ábra, ez a puderdobozhoz hasonlit, s te is ilyen célzattal készítheted ajándéktárgynak. Hogy puderdóboznak lehessen használni, faragj a tükörrel szemközti lapjába mélyedést a púder és a puderozó párnácska részére.

A spanyolozáshoz mélyebbre kell faragni, mint egyébként, tehát vastagabb faanyagot használj. A folt alakú minták kis rekeszei és a vonalak árkocskái - amelyekbe a viasz kerül 2-3 ran mélyek legyenek, ehez pedig h- 5 mm-es falvastagság szükséges, nehogy nagyon meggyengüljön az anyag.

A 22 mm-nél vékonyabb spanyolviaszréteg könnyen kitöredezik, kihull,különösen, ha nagyobb felületet borit be.

Ebbel következik, hogy nagyobb összefüggő darabokat nem szabad kitölteni viasszal, mert ez nem lenne "anyagszerü". Mint sok más diszitötechnikánál, itt is maga az anyag és az eljárás szabja meg a diszitmény rajzát; a minta csak apró részekből állhat, kis egymástól elválasztott rekeszekből.- 12 -