Magyar Cserkész, 1966 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1966-06-01 / 6. szám

melyek a lüiarciék fülkéjétől lejjebb voltak, akárcsak az óriásgép elején és farén lévő kontrolfülkék is. Zolti bá’, Marci térésére úgy vezette a Toldit, hogy egy mélyedésből Eridu és Oodnadda csoportja közt meglepetésszerűen bukkanjanak fel. így amikor a völgyteknő szegélyét elérték és csak Marci tudott átnézni a peremen, de a Toldi teste még fedve maradt, megálltak.

Éppen idejében érkeztek, 1 sashegy innenső lejtőjén, az elszórt sziklák mögül itt-ott egy-egy emberi alak bukkant

félj szaladt pár lépést, s máris levágódott egy újabb fedezék möge. Bocskaisapkás hajdúk voltak, tehát Bridu vonalát áttörték. -^átott is Marci jópár tucat legényt a halottak gyülekezőhelye felé kullogni. De Eridu két szárnya még valahogy tartotta magát, mert puffogások innen-onnen hallatszottak. Az első támadók még el sem érték a lányok védelmi vonalát, amikor Eridu jobbszárnyát is áttörték Ubul emberei és szélesen elszórva kezdték keríteni a lányok csatárlánéát. Azok viszont jól láttáik a lejtőn lefelé ugró-szaladó-lapuló támadókat és Marci csodálatára tucatjával szedték "le" őket a vaktöltényekkel. így sok támadó is sétálni kezdett az Aggtelek felé. Marci hümmögpbfc- Ha nem lenne a hajdúk csatárlánca ilyen elnyúlt,akkor Ungarru és a fiuk könnyen rájuk mehetnének, igy azonban - jobb lenne, ha még lapulnának.

Hanem Ungarru csoportja tartotta magát az utasításhoz és a támadók mögé kúszva, kezdték azokat leszedegetni. Mire a támadók közül egy alak felugrott egy szempillantásra, sípolt és egy karjelet adott le; aztán hirtelen újra lebukott. És erre- a csoportja sündisznó-állásformát vett fel, azaz egy él hördült a fiuk felé, egy csatárlánc a lányokat támadta, középen meg egy félrajnyi szőkéivé és kúszva egy horhost ért el, melyben aztán Nagykopunya irányában eltűntek Marci szeme elöl.- Hij, a teremburáját! - szivta a fogát Marci, de bízott Zsuzsikáék éberségében.

Ebben a pillanatban egy csípést érzett a karján. Odacsapott, hogy a legyet, vagy méhet elzavarja. De az bizony egy vaktöltény csípése volt. Megdöbbenve látta, hogy Eridu balszárnyát a támadók egy száz fője szépen csendben megkerülte és ezek közül a legjobb lövők kezdték a Toldi tornyaiban levőket leszedegethi, elsőnek őt magát.

* - Meghaltam, Zolti bá’ - jelentette be busán, azzal

már mászott is le a vaslépcsőkön de igen gyorsan, mert Eáy mór bekapcsolta a gépet és megindította előre a perem felé. Marci leugrott még idejében a Toldiról, vállára vetette puskáját, s elindult a "halottak helye" felé. A Toldi meg előrement párszáz métert, aztán egy hajlatban megfordult a bekerítő ellenfél felé. -Közben biztosan látták Bridu balszárnyáról is, a lányok is, igy azokkal, nomeg a "gárdával" jó védelmi vonal közepén állt a Toldi, amely felé közelebb húzódtak jobbról- balról a védők.

Marci kikerülte a harcolókat; nagyon igyekezett egy jobb kilátást nyújtó helyre. Egyrészt a vízmosás-horhoson eltűnt tucatnyi ellenfél is izgatta, másrészt meg minden összevéve, eddig kb.kétszáz hajdút látott a harcban. "Hol van a többi? Tartalek-e, vagy hátulról keríti a védőket Ubul?" kérdezte sajátmagától. /folytatjuk/- 22 -