Magyar Cserkész, 1966 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1966-11-01 / 11-12. szám

kori vitézek szokásához hiven, tisztelettel fogadták az ellenséget. Fellobogózták a bástyákat, szőnyeget aggattak a falakra és üdv-lövésekkel köszöntötték ellenfeleiket, mintha ünnepségre érkeztek volna és nem halálos viadalra. A várbeliek átlátták helyzetüket és esküvel fogadták, hogy mindhalálig védik Szigetet.

ti törökök 3OC ágyújukat azonnal a gyenge Újvárosnak szegezték és a tüzérség parancsnoka, az ostromot vezető Ali basa már az odaérkezés estéjen rajtaütésszerűen rohammal próbálta elfoglalni az Újvárost. A kísérlet csúfos kudarcot vallott,ig; hát rendszeres ostromra tértek át. A törökség félhold alakú tábort vert az Újváros előtt, középütt egy' dombocskán ütötték fel Szülejmán sátrát. Háromnapos ágyúzás ronibadöntötte a sánc. falakat s a kirohanások, a folytonos kézitusa elpusztította az amúgy is csekély várörség kétharmadát. Augusztus 9.-én este, mikor a házakra csóvát vetve a magyarok feladták a tönkrelőtt erődítményt, már csak 9^0 vitéz élt a 2500 közül. A törökök haladéktalanul megszállták a romokat és ágyaikat a leégett épületek közé vontatva, kezdték bombázni az Óvárost. A védők által lerombolt hid láttán,az ostromlók azt hitték, hogy Zri - nyiéknek nincs kiütjük az Óvárosból és elhanyagolták a biztonsági intézkedéseket. így esett meg, hogy a rejtekuton hirtelen kicsapó Szecsődi Máté gyalogosvajda vakmerőén bátor csapatával a janicsároknak roppant veszteségeket okozott és a felállított ágyuk tömkelegét beszegezve, minden veszteség nélkül, zsákmánnyal gazdagon megrakodva, visszatért az Óvárosba.

A Szultán az ostrom lassúsága fölötti haragjában szakái - lát tépte és a megfenyegetett vezérek minden lehetőt elkövet - tek, csakhogy hamarosan kezükre kerüljön Szigetvár egészen. A hadat kubikosmunkára fogva, hozzáláttak a mocsár leigázásához. Négy töltést építettek köböl, fatörzsekböl, hogy száraz lábbal rohanhassák meg az Óvárost meg a várat és ugyanakkor elkezdték lecsapolni az Óvárost övező vizesárkot. A kettős veszedelem megakadályozására Radován Jakab és Dandó Ferenc hadnagyok 200 emberrel kora hajnalban rajtaütöttek az alvó ostromlókon. Elkeseredetten öldökölték az ostromon leginkább szorgoskodó janicsárokat 3 közben felgyújtva az egyik töltést, használhatatlanná tették az elérhető ütegeket is. A felriadó tartalékok azonban bekerítették a kis csapatot s az ádáz tusa során mindkét magyar hadnagy elesett. A kirohanók kénytelenek voltak holttetemeiket a Mohamed-hivök kezén hagyni és súlyos veszte - séggel visszavonulni.

A török ütegek már dühödtebben ontották a történtek után lövedékeiket a vívott erősségre. Töredeztek a bástyák, romlott a fal, a golyók beomlasztották a Belsövár tornyának tetejét. Roham rohamot ér az óváros ellen. Az egyik támadás közben elesik Ali basa s halála óriási lelkesedést vált ki a szorongatóttákból.- 12 -