Magyar Cserkész, 1966 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1966-11-01 / 11-12. szám

SIEIBKtSZI

fl CSILLAG

MEGJELENIK HAVONKÉNT KIADJA A MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

xvii/41/ Lvf.ii-I2.sz. Ara egész évre 3 dollár -i pid. 30cent—1966. nov.- DEG

Feltűnt a csillagI Szelíd fényére figyel a pásztor messze mezőn. Fölnéz az égre: im eljött végre, akit úgy vártak, oly epedőn.

Feltűnt a csillagt Szelíd fényére figyel az erős ifjú magyar'.

Fölnéz az égre..,s im a sziváje mintha zenélne angyali kar:

Vezet a csillag szép Betleheabe. Követi nyomban pásztori nyáj. Sietve mennek,meg se pihennek, majd a kis Jézus lábainál1

...Vezet a csillag szép Betlehembe. Nem állhat tétlen az ifjúsági Gyermeki hittel s vágyódó szívvel dalold te is az éj himnuszát!

Szegényes jászol csendes ölében pihen a Gyermek: Égi Király. Mellette Apja s térdel az Anyja.. ...Kint a hó hullik.Éjfélre jár.

Pásztorok szive gyullad örömre, mikor feltűnik a kicsi ház. Hódolatul mind térdreborul.Nincs gondjuk. A nyájra angyal vigyáz.

Boldogok. Ok a Kisdedet áldják. -Feledni soha nem lehet eztt...S büszke-merészen kérdik az éjben: Lesz-e még ily szép karácsonyestí

Szegényes jászol csendes ölében pihen a Gyermek: Égi Király.

Jer hódolatra, térdre borulva:

Lehet,hogy holnap késő lesz márt

...S indul az ifju.Mértis habozna? Ezerszer áldott, ki utrakel.

Isteni Gyermek, jászolod mellett áll már az őrszem. Nem hagyhat el.

Magyar a jászol hű katonája.- Feledni soha nem lehet eztl...S most is ez évben,ép úgy,mint régen igy lesz majd boldog karácsonyestí