Magyar Cserkész, 1966 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1966-01-01 / 1-2. szám

Nógrád megyében vagyunk, Mikszáth Kálmán és Madách Imre szükebb pátriájában, végvári vitézek csatázó mezein és várai alján. "Sok földet bejártam - irja emlékezéseiben Mikszáth - , de mégis csak Nógrád megye tetszik legjobban: hegyeivel, völgyeivel, egyenesre nőtt fáival; itt úgy látom, a füvek zöldebbek, a virágok illata Még a felhő is, mintha rózsaszi - Ez az én igazi hazám.”

A termékeny völgyek sűrűn lakottak, és érdekes , szines világu nép üli meg, a

palóc. Rátarti, leleményes, jó humorú, észjárásában a

székelyhez hasonlóan furfangos, müvészi hajlandóságú népfajta. Régi hagyománya» ikhoz s nyelvjárásukhoz mindmáig hűen ragaszkodnak a palócok, s földjük valóságos kincsesbányája a néprajzi kutatóknak. A

Cserhát vidékének és a Mátra északnyugat lejtőinek apró falvai egy sajátos etnikai csoport szines múltját tükrözik, a népi épitő- és diszitőmüvószet emlékeiben, a nyomokban még föllelhető festői viseletben és különösen a gazdag népdalkincsben.

11 -édesebb, mint bárhol másutt a világon., nübe öltözne, mikor átsuhan felettünk.