Magyar Cserkész, 1965 (16. évfolyam, 2-12. szám)

1965-11-01 / 11. szám

Néhány perccel ezelőtt hallottam a rádión, hogy itt a szomszéd városban egy ló éves fiú hirtelen meghalt egy nagyon ragályos beteg - ség következtében. Az egészségügyi hatóságok külön irodát nyitottak,ahol mindenkinek, aki az utóbbi napokban ezzel a fiúval érintkezett, orvosságot adnak.

Kedves Cserkész testvérem!

Ez az eset egy másik ragályos betegséget juttat eszembe. Majdnem minden osztályban, vagy utcában vannak fiuk és lányok, akiknek a nyakába táblát kellene akasztani ezzel a felírással: VigyázatI Ragályos 1 5 ezeket a fiatalokat

minden jóérzésü fiúnak és lánynak messze el kellene kerülni, mert azok a fiatalok nem testi betegséget terjesztenek ugyan, hanem egy sokkal súlyosabb lelki betegséget, a gerincteüenség és céltalanság betegségét.

Ezeknek a fiataloknak az életében nincs tiszta napsu - gár. Számukra semmi sem érték és szent, tekintélyt nem ismernek, ócska kritikájukkal mindent nevetségessé akarnak tenni. Csak a pillanat gyönyöreinek élnek, mert távolabbi, magasabb cél nem lebeg szemük előtt.

Ha Te az életedet a cserkésztörvények szellemében akarod alakítani, ha életed célját embertestvéreid segítségében és szolgálatában látod, akkor tartsd Miagad távol az üres lelkű fiataloktól. Miért? Mert az ö életfilozófiájuk ragályos. Csábitó, mert könnyebbnek látszik... Válogasd meg barátaidatI

Búcsúzóul még egy szót: Ne feledj el imádkozni annak a fiúnak a lelkiüdvéért, kinek halála ezekhez a gondolatokhoz vezetett.

Jó munkát!- Adám Atya -- 5 -