Magyar Cserkész, 1964 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1964-06-01 / 6-7. szám
Kedves Cserkésztestvérem! Tábor építés lÉlEKÉPITÉS Mai levelemben igen fontos dologra szeretnélek emlékeztetni: Nem minden tábor cserkész-tábor. Amint a cserkészt sem a ruha teszi, úgy a tábor sem érdemelheti ki a cserkész elnevezést külsőségek által. Lehet, hogy a táborban a fiatalok és vezetők cserkészruhában "nyüzsögnek", s a cserkészinduló dallamára vonulnak fel a zászlóhoz s még a vacsorát is a cserkész szakácskönyv alapján kozmálják oda s a tábor mégsem cserkésztábor... Az igazi cserkésztáborban nemcsak sátrat vernek, hanem lelket is épitenek. Csak az a tábor érdemli meg a"cserkész" elnevezést, ahonnét a táborozok jobb emberként távoznak. Mi biztosítja ezt az eredményt? A tábor szelleme, lelke: testvéri egyetértés és szeretet, kézséges engedelmesség vidám de meggondolt munka, találékony segitőkézség és tiszta légkör. Ha jobb kezed öt ujjára nézel, akkor gondolj a cserkésztábor szellemének eme öt megnyilvánulására s a tábor minden napján kérdezd meg magadtól, hogy Te mit tettél a tábor szelleméért. Cserkésziesebbé tetted vagy romboltad? Te is felelős vagy a tábor sikeréért, a léleképitésért. Cserkésztestvér! Bizom Benned, hogy az idei táborban nemcsak tábort, hanem lelket is épitesz. Magadét és másokét. Isten legyen Veled.- 6 -Jó táborozást és jó munkát! Adám Atya
