Magyar Cserkész, 1964 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1964-04-01 / 4. szám
hazajött férjét fel tudja táplálni... Jöttek a gyerekek, azok lettek a "világ közepe"... Édesanya diplomájával takarítani, mosogatni járt hosszú évekig, kuporgatott, takarékoskodott,ruháról, szórakozásról, mindenből lemondott, hogy családjának legyen meg az elégséges... ámikkora aztán úgy ahogy egyenesbe jöttünk, felnőttünk mi lányok, táncolni jártunk, moziba,színházba, utazgatni mentünk - édesanya megint csak otthonmaradt, háttérben, csendben, erről-arról lemondva, hogy lányainak legyen jó... Hiszen ők most számára a "világ közepe". Ilyen meséket hallhat ki a ti szivetek is édesanya elbeszéléseiből, Lányok! És ne higyjótek, hogy a Ti életetek más lesz. Ha ilyen sok nélkülözésen, anyagi gondon nem is mentek keresztül /bár a gyermekek a világ közepe és azok szerint alakul az ö élete is. De igy, ezen az áldozatos életen keresztül jut el az igazi nagy boldogságra-mint ahogy mindegyik - teknek édesanyja azt fogja felelni - ha megkérdezitek,- hogy boldog es nogy sona nem erezte aiaozatnaK az axdozatot, lemon - dásnak a lemondást. Ezért beszélgettem mostanában oly sokat ezekről a dolgokról, Gabikám! Mert azt szeretném, ha egyszer úgy 5° év múlva, amikor "Julika levelezőtársai" jubileumra ülünk öszsze, mind azt tudjátok mondani, hogy igazi, áldozatos, meleg asszony! életeteken keresztül lettetek nagyon boldoggá! Viszont most jut eszembe: nem próbálnánk meg májusban, hogy édesanyánk néhány napig, úgy Anyák Napja körül a "világ közepe" - vagy legalább is a mi családunk életének közepe legyen? Szeretettel , f1 f Fenti képünk Kovács Margit szobrászmüvésznö "Anya gyermekkel" c, alkotását ábrázolja.- 10 -ki lát a jövő - be?!/, de egy feleségnek, édesanyának mindig van miről lemondani, mit áldozatul hozni. Az igazi asszony soha nem azt nézi, hogy neki mi jó, ő mit szeretne - hanem számára mindig a másik,a férj.
