Magyar Cserkész, 1964 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

jelképét majd egy-egy ablaknál megállva pálinkát isznak, lepényt esznek, végül a falu végén elássák a "telet" vidám nótaszóval, s sok-sok tréfás rigmussal. Ezt

hivják téltemetésnek

Mai szemmel is érdekes az

ujévnapi úgynevezett s t r é - n á z á s, mely például a Kolozsvár melletti Apahidán is divatos volt. Hajdan az uradalmak cselédei és alkalmazottai szerszámaikkal a kezükben vonultak fel, közben rettentő lármát csaptak. A kaszákat, kapákat összeverték, a vésőket és kalapácsokat összekoccintották, a kocsisok kezében pattogott az ostor s igy űzte játékosan ki-ki a maga mesterségét.

A Háromkirályjárás főleg Vizkeresztkor szokásos. A karácsonyi betlemezéshez hasonló, de betlehem helyett a csillagnak van nagy szerepe benne. Veszprém vidékén igy énekelnek a "három királyok":

Harmadnapja, midőn a kis Gyermek született,

Menyhért, Gáspár és Boldizsár Nagyon keresik...

Minden versszak végén "kiugratják" a betlehemi csillagot, végül tréfás rigmusokat mondanak és elvonulnak.

Ezek a szép szokások, amelyek annyira kedvessé teszik a karácsonyt, ujeszten - döt, már "kezdenek kimenni a divatból" otthon, faluhelyen is. Rádió, film, televízió veszi át helyüket. Ujévkörüli mulatságokon, vidám összejöveteleken elevenítsétek fel néoünk e hagyományait is.

Három király messze földről Hogy elérkezett,

Jeruzsálem városában Kérdezősködött.

Téliemet és

r>é!HÍ szökés-7-