Magyar Cserkész, 1964 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1964-03-01 / 3. szám

Míg Osolán Így köszöntének:

Ide ki a dombon, felnőtt bogáncskóró,

Tudom, hogy bátyámból se lesz királybíró. Csillagos kisasszony, mit néssz a szemembe,

Tán beleszerettél úri termetembe?

Inkább siess, fuss el, bújj a kamarába,

Hozz ki egy pár tojást s tedd a tarisznyámba.

Két kupa pálinkát tölcs a kulacsomba.

Egy kalácsperecet akassz a nyakamba.

Bereck községben a legények, nyolcan-tizen egy csoportban, énekszó mellett járják be a leányos házakat. A legények közül egyik ostorral nagyokat rittyegtet, a másik meg a burrogtatót kezel. /A burrogtató úgy készül, hogy egy üres faedénynek, pükártyának" a száját bőrrel lekötik s a kifeszitett bőr közepére hosszú tincs lófarkot erősítenek. Ezt a lószőrt egy legény, mindkét kezével, egymásután, gyorsan végig vonogat^ja s Így burrogó hang keletkezik./ A rittjegteto rendesen a házileányt megöntözi s a gazda, az udvaron pálinkával megvendégeli őket.

Arapatokon minden leány megír vagy meglrat egy ludtojást is s azt az asztalra helyezendő tojásos tál közepére teszi. Husvét másodnapján jönnek a legények zeneszóval öntözködni: a ludtojás azonban a jegyes legényé. Ezt a tojást a leány és a jegyes legény, a husvétutáni szombatnapon eszik meg azzal a pogácsával,amelyet a

legény a leánynak a földvári vásáron vett.

Ha a husvét napjain szép és enyhe időjárás van, akkor a délutáni templomozás után a község apraja, nagyja a zsendülő rétre megy ki. Itt a felnőttek, a legények és fiuk labdáznak, cserkabaláznak/ördög motolla/ vagy lábhintáznak. A leányok, "nyits kaput uj biró"-t, báránykázást, posztózást, macskázást, vagy cice-hirét játszanak s vig nótával teli a mező.

A megfőtt és megirott tojások legnagyobb részét elfogyasztják s az Írottak izét sokkal jobbnak állítják, mint az íratlanokét. Az emlékbe eltett tojásokról az a néphit, hogy azoknak belseje, hét év alatt fényes, sárga kővé válik, amely gyürüfejnek is használható.- Malonyay Dezső nyomán -•9-