Magyar Cserkész, 1964 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1964-12-01 / 12. szám

KIADJA HAVONKÉNT A MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG ÁRA EGÉSZ ÉVRE 3 DOLLÁR - EGY PÉLDÁNY 30 CENT XV. (39.) ÉVF. 12.SZÁM 1964 DECEMBER

AZ ÉGIG ÉRŐ FA

Gyermekkorom egyik legnagyobb öröme a karácsonyfa volt. Hányát feküdtem alatta a szőnyegen és igy csodáltam az igy még sokkal hatalmasabbnak tetsző fát. Mialatt szemem ágról ágra pillantott a sok különböző formára olvadt gyertya, aranyban, ezüstben csillogó cukorka és disz között, képzeletem ezer csodát látott. A fa tetejére erősitett angyalt már csak sejteni tudtam. Olyan magasan volt felettem, mintha valahol a mennyországban csillogna és a karácsonyfa egészen addig érne.

Aztán végigszántott a háború. Odakint a budai hegyekre nem békés hópelyhek szálldogáltak mint máskor, hanem hatalmas füstfelhők kóvályogtak az ég felé. Akkoriban csak kis adventi fenyökoszorura telett. Féloldalt lógva, vakolattal, törmelékkel behintve szomorúan himbálódzott a beszakadt mennyezetről, mire több héttel később elhallgattak az ágynak és ismét megláthattam a kis fényökoszőrűt.

Európában, Amerikában, szerte a világon 196^ karácso - nyán újra sok millió karácsonyfa disziti az otthonokat. A gallyakra nem zudul romlakások törmeléke. Fel-felvillanó tarka lámpák, rengeteg karácsonyiadisz súlyától roskadoznak ágai. Tüleveleit nem tépi le gránátok robbanása. De a fa mégis veszélyben van, mert sok ember számára nem a karácsonya. csodát tükrözi, koronája nem Isten felé mutat, hanem olyan alkalmi tárggyá vált, melynek vajmi kevés köze van a Megváltó születéséhez. Van,ahol ki is mondják: Fenyőfák Ünnepe.

Ilyenkor Te is megállsz a karácsonyfa előtt. Tudod-e még, hogy valóban a Jézuska hozta? _ Péter bá' -CÍMLAPUNK betlehemes jelenetet mutat be a Vancouver-i 21.sz. Apor Vilmos és 60.sz. Ráskai Lea csapatok tavalyi karácsonyi ünnepélyéről.