Magyar Cserkész, 1964 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

Itt a hó! Itt átél!

NÉHÁNY TITOK TÉLAPÓ MŰHELYÉBŐL

"A környező hegyeken 6 ram csapadék volt" jelenti városunk meterológiai intézete egy késő őszi napon. A siző szeme felragyog. Késő ősszel hat mm csapadék ezer méter

magasságban rendesen hat centiméter havat je]ént. Egy centiméter uj hó körülbelül egy milliméter folyékony csapadé - kot ad. A téli csapadék sokféle és változatos alakban érkezik hozzánk. A levegő nedvessége a magasban vagy a talaj mentén hideg légrétegekben szilárd állapotba megy át és létrejönnek a legszebb téli jelenségek. Ezeket gyakran látott és mégis kevéssé ismert jelenségeket a következő csoportokba szoktuk sorolni:

Hó. A levegőben mindig van több vagy kevesebb vizgőz és ez válik ilyenkor jégkristályokká. A jégkristályok alakja millióféle lehet. A megszámlálhatatlanul sokféle gyönyörű képződményt két nagy csoportra oszthatjuk. Vannak

a/ apró, hatoldalu lapocskák vagy tűk, melyek aránylag kis páratartalomnál, nagy hidegben és rendesen nagy magasságban keletkeznek. A légkör magasabb rétegeiben nyáron is előfordulhatnak. Hiszen rendes hőmérsékleteloszlás esetén a levegő százméterenként fél fokkal lesz hidegebb, amint felfelé haladunk. így a legnagyobb kánikulában 8-10 kilométer magasban lehet -20C fok. Az ilyen magasan lebegő tükristályok fátyolszerü, finom felhőt alkotnak. Jó időben, kék égen úszó könnyű felhőfajta neve cirrus, vagy pehelvfelhő.

b/ Hatágú csillagok valamivel magasabb hőmérsékleten és nagyobb páratartalom esetén képződnek. Képünk gyönyörű ilyen csillagocskák nagyított felvételét mutatja. A hókristályok útjukban a föld felé,különösen ha nincs nagyon hideg, - összekapaszkodnak. A kis csillagok sokasága ágas-bogas végével egymásba akadva nagy, laza hópihéket alkot. A hópihék különösen 0 fok körüli hőmérsékleten nagyok, átmérőjük 5-1C milliméter is lehet és lassan lebegve szállingóznak a föld felé. A földre érve alkotórészeire, hókristályokra bomlik szót. Ezek alkotják azután a-14-