Magyar Cserkész, 1964 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1964-06-01 / 6-7. szám

Cstriéamm

LORENA-ból

Először is tudnotok kell, hogy Lorena egy kis város Braziliában, nem messze Sao Paulotól, vagy 210 kilométerre, ami három és fél óra autóbusszal. Node a távolság szóra sem érdemes, hiszen Braziliában élünk.

Van Sao Paulóban egy őrs, csupa nagy lányból áll, kik már kinőttek a csapat megszokott munkájából, de cserkészkedni akarván, regölnek. Aztán, hogy megmutassák, mit tanul - tak, néha-néha elmennek egy közeli városba, mint például Belő Horizontéba /ami meg csak 10 órai autózásra van/, ahol ugyancsak laknak magyarok, de nincs cserkészetük. Néha más nemzetiségű egyesületeknél is szerepelnek Sao Pauloban, de ez sokkal fárasztóbb.

Ilyen regösut alkalmával kerültek el, vagy két évvel ezelőtt Lorenaba és olyan nagy volt a sikerük, hogy az ottani szülők azt mondták: "Lányok, csináljatok nekünk cserkészetet." Nagy lelkesedéssel el is vállalta az őrs, hogy felváltva majd leutaznak és "csinálnak" az ottani gyerekeknek cserkészetet. * Aztán haza utaztak Sao Pauloba.

Teltek, múltak a hónapok, de bizony egyikük sem jelent meg Lorenaban. Nem egyszerű dolog 200 kilométert autóbuszozni, amikor annyi más tennivaló is van. Mig aztán az egyik Tulipánt megszurta a lelkiismerete és leutazott Lorenaba. De ekkor már egy fél év el is múlt az első látogatás óta.

Lorenaban volt, és van máig is egy lelkes néni, Gabi néni, ki sok szeretettel és odaadással elvállalta a cserkészek vezetését, csak annyit kért, hogy magyarázzák meg neki, hogy miből áll a cserkészvezetés. A Tulipán megmagyarázta neki, meg is beszélte vele az anyagot, aztán hazament. Ez igy ment még egy évig: minden 2-3 hónapban megjelent a Tulipán és irányitott. Gondolhatjátok, hogy ez mennyire segített szegény Lorena-iaknak.

Egy szép napon a múlt év vége felé azt mondja a Sao Pauló-i 40.sz.lcs.cs. parancsnoka ennek az utazó Tulipánnak: "Táborhelyet keresünk a nyári tábornak", - az itten mifelénk januárban van - "nem tudsz valami jó helyet?" Tulipán erre- 14 -