Magyar Cserkész, 1963 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1963-03-01 / 3. szám
volt fiatalkorunkban, mint szüléinknek - de most, amikor ilyen nehéz okét megtanitani magyarul vagy megtartani okét a magyar nyelvben - miért nem törődtök jobban azzal, hogy az izes, szép magyar nyelvet beszéljék és ne egy jassznyelvet?l Ha már tökéletesen és szépen tud magyarul, akkor mondhat majd olyanokát,hogy cucc, meg kaja^ meg, hegy fogd be a pofad - de addig inkább holmiról,ételről meg a barátnője szájáról beszéljen, de udvariasan!" Mit mondjak Nektek? Csaknem elsüllyedtem a szégyenkezéstől. Mert a mondottak igazságát nem tagadhattam. Sokat hibázunk ezen a téren. A szavainkban is, meg a módban is, ahogy beszélünk - és főleg? ahogy rendreutasitunk, szidunk - megmondjuk a véleményünket. Elsősorban egymásközött. Táborban,otthonban, kiránduláson... Magunkközött és a fiukkal. Mondjátok, nem lehetne ez ellen küzdeni? Nem lehetne az, hogy a MCs Leányrovatóból induljon ki egy hatalmas mozgalom, a magyar cserkészek szép magyar nyelvéért? Nem plakátokra, dobszóra és felvonulásra gondolok itt.^ Csak arra, hogy mindegyikünk elhatározza, hogy ő maga és a rábizott őrs, raj vagy csapat, stb. ezen a nyáron törekedni fog arra, hogy körünkben a szép magyar nyelv és az udvariasság legyen az általános. Elhiszitek, hogy jó szüléink is jobban fogják akkor értékelni cserkésztevékenységünket? (Az tiltakozzon ez ellen, akit még nem szidtak otthon a kamaszságért, nyegle stílusáért és akitől még nem kérdezték megs^Ezt tanuljátok a cserkészetben?'1!) Most már egy véglegesen más. Mi a véleményetek Ádám Atya leveléről a januári számban? Rajta Lányok, ne hagyjátok magatokat! Huzzuk rá a vizeslepedőt a fiukra! írjunk az Atyának! Az én levelem már készülIReszkessenek a fiuk! De kérlek, ne feledkezzetek meg arról sem,hogy a fiukat biztassátok, Írjanak nekem! Tavaszi jó munkát kiván Mindnyájatoknak:Julika- 15 -T
