Magyar Cserkész, 1963 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1963-03-01 / 3. szám

t w

A bevándorolt orvosok helyzete nehéz volt Ausztráliában. A kormány azt követelte tőlünk, hogy végezzük el ismét az egyetemet. Ezért nagyon meg voltam lepődve, amikor lQŐ^-ben egy hirdetés akadt kezembe, melyben az Antarctic Division a Macquarie szegeti expedíció részére orvost keresett és hajlandó volt el nem ismert európai orvost is alkalmazni. Abban az időben mint segéd ápoló dolgoztam egy tüdőszanatóriumban. Fogalmam sem

volt arról, hogy hol is van Macquarie szigete.Próbáltam információt szerezni a betegektől, de ^ők sem tudták. Mivel elegem volt az ápolói életből, elhatároztam,^hogy elmegyek az Antarctic Divisionhoz és érdeklődöm. Az érdeklődésből jelentkezés lett és egy hónapon belül közölték velem, hogy engem vettek fel. Később megtudtam, hogy felvételemkor döntő pontként szerepelt cserkész múltam, így hát nagyot ugrottam a szamárlétrán és segédápolóból egyszerre orvos lettem. A felvételemnek volt egy '’fájdalmas” pontja, ugyanis államköltségen ki kellett vetetnem a vakbelemet. Ez kötelező minden expediciós orvos részére Ausztráliában.Szerencsésen ezen is túlestem és megkezdődött az előkészület. Kinevezésem októberben történt, elindulásom december végére esett, Így körülbelül két hónap állt rendelkezésemre. Végre megtudtam, hogy hova is megyek tulajdonképpen. Macauarie szigete körülbelül fele utón fekszik Ausztrália és az Antarktisz között (^30' E*, 157°K). A szigeten, mely 23 mérföld hosszú és maximum *+ mérföld széles, állandó meteorológiai és tudományos megfigyelő állomás van. Az expedíciót mindig november-decemberben váltják és átlag 1^-15 tagból áll. (Expedíció vezető, orvos, mechanikus, szakács, 3 rádiós, 3-1* meteorológus, *+-5 tudományos megfigyelő).- 7 -