Magyar Cserkész, 1963 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1963-10-01 / 10. szám
L€SB$N Lányok, jöjjetek csak lábujhegyen utánam. Valami nagyon illetlen dolgot fogunk most cselekedni. Leselkedni, hallga - tózni fogunkI Jaj, csendesen, észre ne vegye senki sem, mert elmegy a hirünk! Képzeljétek, mit mondanának a fiuk, ha megtudnák! Hogy nem mondtam még, kit fogunk kilesni? Bocsánatot kérek! Sgy leánycserkészparancsnokot akarok nektek megmutatni, nyári tábor után, szobája mélyére bújva. Hallgassátok csak, mit beszélget magában!- Hát vége van ennek a tábornak is! Es én itt ülök, tele kétséggel, kínlódással, lelkiismeretfurdalással. Ha a lányaim látnának! Az 5 olyan nagyon határozott, szigorú parancsnokukat most, amikor ilyen gyenge! /Pszt, Évi, ne mozogj, még észreveszi, hogy itt vagyunk!/- De hiába, ezen a tábori lelkiismeretvizsgálaton túl kell esnem! Minden őrsvezetőmtől, rajvezetömtöl elvárom, a cserkészeimmel a tábor utolsó napján együtt végeztük el - hát most magamnak is meg kell néznem, hol, mit tettem rosszul,hol mit tehettem volna jobban ezen a táboron. /Ica, csitt, ne suttogj! Ne te akard megvizsgálni a parancsnokod lelkiismeretét, megteszi azt ö maga!/- Hadd nézzem azt, amit legtöbbször szememrevetettek: a szigorúságomat. Igazán olyan nagyon, oktalanul szigorú vagyok? Jaj Istenem: ha tudnák a lányok, mennyire az ujjuk köré csavarhattak volna, hogy mennyi mindent megtehettem volna, ha látom, hogy fegyelmezettek! Hiszen ezért volt minden szigorúságom? Olyan sokat kivántam tőlük? Az őrsvezetőktől a kötelességteljesitést - és az egész tábortól az önfegyel - met, a fegyelmezettséget!- Ha a forgószinpad előadói elkéstek a forgószinpadról csónakázás miatt - hát lehetett mást tenni, mint leállítani a csónakázást?l Pedig mennyire szivesen engedtem volna őket!- Ha az egész csapat semmibeveszi a napostiszt ismételt sipjelét, hát tehettem mást, mint olyant fújni a sipomba, hogy megdermedt az egész társaság?!-15-
