Magyar Cserkész, 1963 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1963-10-01 / 10. szám

SZÜRET

Éjszakánként fel-fellobbannak a budártüzek, nappal pedig csőszök durrogtatják puskáikat, csattogtatják a seregélyt és más kárttevő madarakat riasztó kereplőket a magyar föld hires szőlőtermő vidékein. Szőlőhegyek táján, présházak, borpincék környékén nagy a sürgés-forgás ilyenkor.Kezdődik a szüret. Badacsony lankáin, Tokajnál, az Alföld homokvidékén, a Szilágyság hepehupás dombsorain szüretelők ezrei öntik puttonyba, dézsákba a kéknyelűt, furmintot,az ezerjót és muskotályt.

A szüret idejét ma már vidékenként külön, hivatalosan állapitják meg, régen azonban Terézia, Orsolya vagy Simon napjához /október 15,21,28/ volt kötve. A kisebb szőlőkben ma is családilag és kalákában szüretelnek: a gazda ebédet /juhhusos kását/ és bort ad, s ki milyen kosárral jött szedni, a szüret végén akkora kosár szőlőt /szüreti morzsát/vihet haza. Szőlőszedós közben vidám nótázás, tréfázás járja. Ha meg-megjelenik a cigány, rövid időre félbehagyják a munkát és vidáman járják a szüreti táncot.

A szedés végeztével Göcsejben a szőlövesszöket lemetszették s mindegyik töke tövére egy-egy szem szőlőt tettek, hogy a következő évben jó termő legyen. Aztán szerszámai - kát összeszedve sorbaálltak és a legszebb szölőfürtöt, amelyet szedés közben félretettek, levitték a gazdának. A nagyobb szőlőgazdaságokban természetesen ez a "végző" is szertartásosabban megy végbe. A nógrádmegyei Cserháton a vincellér fejére cifra kalapot tesz, jobbkarjára különféle szőlőből font koszorút húz, balkezében pedig szőlővel kirakott botot tart; aztán nótázva a borház elé mennek, a vincellér leveszi kalapját és rövid üdvözlő - beszéd után a koszorút a gazdaasszonynak, a botot pedig a gazdának nyújtja; majd vacsorához ülnek, amely után táncot járnak.

Másutt, főleg a Hegyalján, a házhoz viszik a "szüreti fát" s itt költik el a vacsorát és járják el a szüreti táncot. Ugyanitt-8-