Magyar Cserkész, 1963 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1963-10-01 / 10. szám

<£SDED&H&[£:SZZ

'megjelenik havonként-kiadja a magyar cserkészszövetség

ÁRA EGÉSZ ÉVRE 3 DOLLÁR EGY PÉLDÁNY 30 CENT

XIV. (38.) ÉVFOLYAM-10.SZÁM________________1963OKTÓBER

EGY A VÉRTANÚK KÖZÜL

Cserkészetünk történetével való megismerkedésed során bizonyára sokszor olvastad, hallottad ezt a cimet: Budapest, Nagy Sándor utca 6. Húsz esztendőn keresztül itt volt a Cserkészház, itt székelt a Magyar Cserkészszövetség központja, itt volt a központi Cserkészbolt s innen indult ki kéthetenként a "Magyar Cserkész" is.

Illik hát tudnod, ki ez a Nagy Sándor, vagy a család Írása szerint Nagy-Sándor József, akiről ezt az utcát elnevezték s akit október 6.-án az aradi tizenhárom között gyászol nemzetünk. Illik emlékeznünk 1849 októberének vértanúira, hiszen a hót évvel ezelőtti október hősei is csak igy maradhatnak örökké emlékezetünkben.

NAGY-SANDOR JÓZSEF

1804-ben született Nagyváradon. Tizenkilenc éves korában a katonai pályára lépett, egy huszárezredben szolgált későbbi aradi vértanú társaival: Dessewffy Arisztiddal és Vócsey Károly gróffal. Negyvenéves korában mint huszárszázados vissza^ vonult a magánéletbe. Mikor azonban kitört a nemzet önvédelmi harca, nem habozott egy percig sem, hogy katonai tudását és vitézségét felajánlja hazájának. Számtalan ütközetben résztvett; huszárai élén egyaránt kitűnt a diadalmas tavaszi hadjárat minden csatájában:,Szolnokon, Tápióbicskén, Isaszegen, Nagysallónál, Vácnál. Budavár visszafoglalásakor is maga vezette katonáit rohamra és elsőnek nyomult a várba. "Jó katona és igaz magyar" volt, mint egy jelentés Írja róla. A világosi fegyverletétel idején már tábornoki rangra emelkedett. Mint a tizenhárom aradi vértanú egyike, október 6.-án halt meg a hazáért. Tiszta lélekkel indult utolsó útjára, a vesztőhelyre, még ő vigasztalta a könnyező lelkiatyát: " A könny itt hasztalan, tisztelendő ur, inkább imádkozzunk." Utolsó szava ez volt: "Éljen a haza".-3-