Magyar Cserkész, 1963 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1963-09-01 / 9. szám

mindenféle főzeléket, szalonnát, túrót, hagymát,sŐt s legalább egy hétre való kenyeret, akkorákat, mint egy-egy talyigakerék. Ezen a szekéren nyújtóztátják el a kaszákat, villákat,ge-' reblyéket. Pokrócokat is

visznek takarónak, nem a férfiaknak, de a fejérme g a gyermeknépnek.

Rendszerint vasárnap, vecsernye /délutáni istentisztelet/ után mozdul meg a falu népe: hosszú szekórsor kígyózik fel Csikorra kanyargós utján. Csak a gyereknép ül a szekéren; a nagyok, férfiak, nők a csendesen haladó szekér után mendegélnek.

Buzatenger hullámzik Csikhátján, buzatenger közt kanyarog az ut, de már közvetlen utána az erdő s cseróriások közé hajlik át az ut. Több száz esztendő viharával dacol - tak ezek az óriások, köztük nem egy villámütött} ennek hoszszu fekete utat vágott oldalán a villám, ennek meg a testét oly mélyre égette, hogy barlang támadt a nyomán. Két- három ember elbújhat benne. Az idők során erősen megritkult az óriások sora, busán feketéinek a levágott cseróriások tövei, itt-ott egy halom domborul,5 sirhalom ez, sirhalma a lassanként eltemetödött óriásoknak.

Ide látszik balról Érces pusztája: hosszas, szélesen elterülő fensik, csak itt-ott szomorkodik rajta egy-két öreg nyirfa. Térdig érő füvet terem ez a fensik. Alatta húzódik meg sötéten, rejtelmesen, mély hegyszakadékban egy sülni rengeteg. Istenkas a neve. Itt rejtőzködött Kisbacon népe a tatárjárás idején s mert jól elrejté, Istenkasnak nevezték el. Istenkas fenekén vágtat szilajon Fenyőspatak, meg-meghorpanva s átugorva az i,tt-ott összetorlódott kőgátakon. S ihol itt Van mindjárt Érces borvize: /vasas savanyuviz/ mélyen beásott, szűk mederben csurdogál, vörösre festve a medret is, a meder meredek oldalát is. Meredek oldalból barlangok szája vörösük: nyilvánvaló, hogy & vasasviz festette vörösre. de szentül hi- 6 -