Magyar Cserkész, 1961 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1961-03-01 / 3. szám

maga nem tud olvasni? Mit keres itt benn a főpróbán? - Kodály szerényen megjegyezte, hogy ő a szerző. Erre Toscanini rögtön letette a pálcát, leugrott a pódiumról, Kodályhoz sietett, megölelte és igy kiáltott: "Nagy nap ez nekem, amikor a Psalmus szerzőjét a keblemre szorithatoml"

Kodály Zoltán népdalgyüjtő utai szerte-szét ágaztak az országban. Volt ahova többször is visszament. 1905-től 1950-ig 19 nagy utat tett meg, amelyek több hónapig, sőt egy félévig is eltartottak. A fenti térképen utána nézhettek milyen vidékeken járt. Szeged környékén, a Csallóközben, Zoborvidéken, Nyitra megyében hétszer is volt, Gömörben kétszer, ezenkivül Heves, Bars, Csik, Udvarhely, Hont (3x), Bihar, Abauj, Komárom, Nógrád (3x), Szatmár, Pest, Fejér, Eszítergom, Veszprém, Somogy, Zala és Csongrád megyékben. 184 zenedarabot irt, ismertebb henekari müvek a Psalmus Hungaricus, a Marosszéki táncok, a Galántai táncok, Felszóllott a páva. Kamaramüveket, hangszerszólókat, szinpadi müveket, mint a Háry János, Székelyfonó, Kuruc mese, Cinka Panna, és kórusokat: Zrinyi szózata, Budavári veszedelem stb. Pedagógiai zenemüveket ißt, mint pl. a széles körben elterjedt Bicinia Hungarica-t, számtalan énekgyakorlatot és énektankönyvet az általános iskola I-VIII osztálya számára. S végül meg kell említenünk azt a rengeteg tanulmányt amit a magyar népzenéről irt.

Ennyit ma Kodály Zoltánról. Búcsúzóul - a legközelebbi Kodályról tartott beszélgetésig - tanuljunk meg egy népdalt a sok közül, amit C gyűjtött nekünk.

A népdalgyűjtés kezdeményezői közé sorolhatjuk Bartők Belát, Kriza Jánost és Vikár Bélát is.-8z erk.

r fi ^ * *

,fj * •> re=

,4 r: ■: I:~r r~i*-r fTP

a to. ti í_, ,ew,‘ f bn lar.vjt.

________________________________________

te.-13-