Magyar Cserkész, 1961 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1961-12-01 / 12. szám

a Cser kész et Zulu Kafferek FÖLDJÉN W f-Jelen szamunkban Szatmáry János dél-rhodéziai beszámolójának befejező ré­szét ismertetjük, melyben az ottani cserkészetről ir. Az ország két cserkészszövetsége, a bennszülötteké és az európaiaké csak idén egyesült. A bennszülöttek azon­ban külön lakónegyedekben élnek, igy csapataik külön kerületekben működnek. Dél-Rhodéziában jelenleg 12,239 cser­készt tartanak nyilván. Ezek többsége európai eredetű. A táborozás meglehetősen körülmé­nyes dolog. Nagy körültekintést, elő­készületet igényel, mivel az élelmi­szer boltokkal rendelkező települések jókora távolságra vannak egymástól. S melyik cserkész akar város szomszédsá­gában táborozni? így a csapatnak jó­formán egész élelmiszer szükségletét magával kell szállítania a táborba és gondoskodnia kell arról is, hogy ott megfelelő helyen legyen tárolva. Erre­felé nem szégyen ám a jégszekrény a tá­borban; a baj csak az, hogy a bennelé­­vő jég hamar elolvad.Természetesen más nehézségekkel is kell számolnunk. Mér­ges kígyóink nem túlzottan barátságo­sak s azok közül is két olyanféle van, melyek marása ellen még nem ta­láltak fel szérumot. Ilyen baleseteknél csak akkor van remény, ha a megmart szmélyt fél ó­­rán belül orvoshoz le­het szállítani. Aztán vannak még mérges pókok, bogarak, hernyók, melyek csípései, ha nem is é­­letveszélyesek,mégis i­­gen fájdalmas nyomot hagynak. Természetesen nem csak az embert tá­madják az élősdifélék, állatok, hanem a cser­késztábor legfontosabb kellékét, az élelmiszer raktárt is, amelyet a­­kár hiszitek, akár nem, fel kell huzni egy magas fára, mert körülötte viszont a majmok,vad kutyák, hiénák szeretnek rakoncátlankodni. Az élelmiszer raktárt csak "használat"e­­setén szoktuk leereszteni. A tüzelőfa természetesen nem probléma, mert a fehérhangya rengeteg fát pusztít és igy csak fel kell aprítani. Tűzve­szélyre nagyon kell ügyelni. A 2-3 méternyi fü még eső idején is papir száraz, igy a tüzrakónak különösen vi­gyáznia kell,hogy hol épit tábortüzet. Nálunk az őrsök, az angol rend­szer szerint, önállóan élik tábori é­­letüket és külön főznek. így a cser­késztiszt inkább felügyelő személy. A három nagyobb városnak egy­­egy cserkészparkja van, melyeknek e­­gyikében, Ruwa Parkban, 1959-ben tar­tották az első olyan nagytábort,mely­en európai és bennszülött cserkészek együtt táboroztak. Jelenleg farkaskölyökvezető va­gyok, mely munkámban feleségem is se­gít. Ittlétem óta, mintahogy Angliá­ban is, viselem a Hun­gária jelvényt. Néhány előadást is tartottam a magyar és száműzött szö­vetségekről. Magyar egyenruhámhoz igen el­­kéneaz árvalányhaj. Ö- rülnék, ha küldenétek. Csapatunk minden táborán a magyar zász­lót vonjuk fel.Úgy kez­dődött a dolog, hogy az 1959.-1 húsvéti táborra a csapat elfelejtette az angol zászlót elhozni s igy a nálam lévő ma­gyar zászlót használtiak. Ez azóta tradició. Ma­gyar zászlót lenget a szél Afrika szivében.- Jancsi bá -- 13 -

Next

/
Thumbnails
Contents