Magyar Cserkész, 1961 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1961-11-01 / 11. szám

Jobb-huszár: /ajtóhoz megy,megnyitja,mondja:/ Hallod-e barátom,mondd meg honnan jöttél, Ajtómon zörgetni ily bátran hogy mertél!T Felséges királyom tudni akarja,

Honnan jöttél ez városba,

Kert látom ellened felgerjedt nagy haragja. /Ajtót becsukja, helyére megy./

Szent József: Kibélius császár parancsolatára Jöttünk Názáretből a beiratásra.

Szegény idegenyeknek hogyha szállást adna, Megfizetné Jézus, ki fekszik jászólyba.

Király: Ki gondom van nékem az idegenyekre. Vagy talán ültessem őket asztalfőre?

Nem bánom feküggyék kint az utcán a jégre, Úgysem adok szállást neki az éjre.

Szent József:

Uram s én Istenem.e mi dolog légyen; Megátalkodott szív ennyire terjedjen,

Az S Megváltóját hogy meg ne ismerje, Mennyekből áldását miképpen remélje.

Király: Eredj jó szolgám,bocsátsd be az embert. Talán valami hirt hoz, hogy megmondja itten.

Jobb-huszár: /ajtóhoz megy, beengedi/

Gyere be barátom, fütözzél meg itten,

Angyal: /újra a Betlehem elé lép, meghajtja magát, majd énekelve elindul a pásztorok felé:/

n Táw

y»f ]

f

fp

ft

trr r*- -v'

ELer-zb

y-ber> h'íen-nek,

Ró£

teí-sój föl

i— j • i.—- ■ d.i né -pék -ne K/

* Jó-1 1 U- 1 1

®.-ka-r<x- -fcú Hi-vek-nek,

brr- j- -1—

Is-íen-ben

[ f i + fO; St—ven-dez-meK. .

Keljetek fel, ti pásztorok,

Kik itt juhoknál alusztok,

Keljetek fel, meglássátok,

Térden állva imádjátok.

/ének közben meglöki a pásztorok lábait, újra a Betlehemhez megy ahol újra meghajtja magát, majd visszatér helyére/.

Pásztorok: /Eddig csendben feküdtek alvást utánozva/.

Öreg pásztor: /megmozdul, nem kel fel:/

En nyugodalmamba mily nagy csodát láték,

Az Isten angyala nékem megjelenők.

Hogy gyermek született a jászólyba'

Világ váltságára.

Második pásztor: Én nem hiszem te!

Szent József, Mária, angyal és a pásztorok:

/A felsorolás sorrendjében jönnek be, megszakítás nélkül énekelnek. Szent József, Mária és az angyal elöremennek egészen a betlehemi jászolig, mellette, a királlyal és a huszárokkal szemben, megállnak. A pásztorok becsukva az ajtót közvetlen amellett maradnak, ott lefekszenek a földre egymás mellé, fejjel az ajtónak./

Angyal: /megáll a"jászollal"szemben, meghajtja magát majd mondja/

Udvözlégy szülő Szüzanya,

Kisded Jézusnak dajkája,

Atya Istennek leánya,

Szentiéleknek mátkája.

Szüzén szülted Szent Fiadot,

Sérelem nélkül magzatodot.

Kit az angyal éltaladott,

Szentlélektöl fogantatott.

/Meghajol, visszamegy Mária mellé/.

Király, huszárok:

0 mely igen szánjuk, vétkeinket bánjuk, Szivünkben szállást nem adván uj királyunknak, Kisded Jézusnak, szép Szűz Máriának,

0 jaj szánjuk és felettén bánjuk.

Azért leborulva, méltóképpen áldva Szent nevedet Jézus, minden órán.

/a "leborulva" szónál letérdelnek./

Harmadik pásztor:

Csak a kakas kukorékol a kürtőbe a nyárson. Öreg pásztor: Én arról nem is álmélkodom.

Második pásztor:

Hallod-é öreg! mit hallottam:

Jézus született, angyal jelent meg itt, Ne vegyük tréfára dolgait.

Mert nem tudjuk titkait.

Harmadik pásztor:

Nosza jó fértátim,keljünk fel hát gyorsan. Lássuk meg a csodát, mi legyen,szorgossan. Tiszteljük az Urat mi is hát vigan.

Vigyünk ajándékot elejibe bátran.

/Három pásztor fel kel, de az öreg fekve marad. Botra támaszkodva az öreg fölé hajolnak s igy énekelnek:/

Második, harmadik, fiatal pásztor:

Tévw pe> Q: vsto poco rubai,

$t»€S-sóvt>C. ne Hofft zen ej-jel o-<La

Mi 0-runk-ntk -tvie-k»c»-sóVik, -htfkn-be, Be-fc-lc-heui-be.

/Az éneket befejezik, majd a második pásztor az öregnek mondja:/

Második pásztor: Hallod-é öreg! Gyere menjünk a Jézushoz.- 10 -