Magyar Cserkész, 1960 (11. évfolyam, 6-12. szám)

1960-06-01 / 6. szám

Az angliai jamboree csupa vasárnap volt. A cserkészet szépségének és nag>­­ságénak láttára érzett öröm harsonái a­­zonban tovább zengtek a harmonikus be­fejezés után is a szivekben. így az or­­szagos intézőbizottság kiadta a jel­szót, hogy ezt a sok tanulságot bele kell épiteni a csapatokba, kemény hét­köznapok erőfeszítésével. Ez az épitőmunka a fejnél kezdődött. Átdolgozták a kiképzési szabályzatot,a tiszti, segédtiszti és őrsvezetői pró­ba szabályzatot,8tb. Minden igyekezet­tel erősítették a kerületeket, hogy a munka egészséges decentralizációja zök­kenő nélkül vegbemehessen. A kisfiúk és öregek csapatainak szervezésére ve­zetésére, vezetőik kiképzésére, igazo­lására uj szabályzatok lépnek életbe és a tiszti igazolások uj rendszere i­­gyekszik biztosítani a hivatott veze­tők kiválasztását. A központi őrsveze­tőképzés további tökéletesítésére ek­kor alakul meg a "Hárshegyi Házi Őrs­vezetők Köre", a HŰK. Ez a legjobb és a leggyakorlottabb őrsvezetők kipró­bált csoportja volt, mely minden ki­képzésnél és az év minden szakában moz­gósítható volt. Mindenütt nagyobbarányu szemléket rendeztek. A budapesti I.kerület éven­te megrendezte növekedő sikerrel hadi­játékát, kerületi napját, karácsonyi ünnepélyét és tiszti kirándulását.Min­den kerületben élénk összejöveteleket rendeztek és megnövekedett a Magyar Cserkész és a cserkészirodalom olvasó­inak száma is. Ennek a belső munkának forgatagából ki kell emelnünk a magyar öregcserké­szet célkitűzésének tisztázását. Egy évi előkészület és tanácskozás után megjelent a "Zöld füzet", a magyar ö­­regcserkészet programmkifejtése, nem­csak a cserkészéj hanem a magyar ifjúé is. Ez a bátor készülés hangja a ma­gyar férfiéletre. Oly nagy visszhangja támadt, hogy "Fiatal Magyarság" cim­­mel külön lap indult, "a magyar cser­készférfiak lapja". Nagy erővel folyt a tisztképzés, a­­melynek szinhelye véglegesen a Cser­készpark lett. /A tisztitáborok 1925- 26-ban a főcserkész hédervári birtokán voltak./ két, három, sőt négy tiszti kiképző tábor is vbLt évente. Az évi országos őrsvezetői tábor husvétkor át­lag 500 jelöltet kéjaettki. A csapatok­ban javultak a vezetési viszonyok és enyhülte nyomasztó tiszthiány. A nyári nagytáborok szinvonala javult, a szövet­ség nagy összegekkel, kb. 550 őrsi sá­torral segiti a táborozásokat és igy e­­melkedett a részvétel: átlag a csapa - tok 60 %-a és a cserkészek 35-áO % -a vett részt a túlnyomórészt kéthetes nagy táborban. 1951-ben a cserkészet a motornélkü­li repülést kezdte meg Budaörsön, me­lyet azután oly sikeresen fejlesztett, hogy működése nyomán az egész ország­ban fellendült. 1931 tavaszán Witz Béla országos et­­nök megmásithatatlan szándékát nyilvá­nította az elnöki székből való távo­zásra. Tíz évi elnöksége az igazi nagy alkotások, a széles alapú kifejlődés időszaka volt. A júniusi OIB ülés Vidovszky Kál­mán társelnököt választotta meg elnök­nek, aki az 1932 ápr.3-i közgyűlésig maradt hivatalban és amellett ellátta a Magyar Cserkész szerkesztését is. Vidovszky a magyar cserkészet legjobb­jai közül való tökéletes cserkész voitj mindenki megsiratta, mikor 1932 júliu­sában műtét után hirtelen meghalt. Vidovszky az ug elnöknek egy ereje teljében levő, virágzó, nagy arányúvá kifejlesztett, egységes, magas színvo­nalú mozgalmat adott át. A korszak vé­ge a gödöllői világtábor munkáiba tor­kollik. Ebben az évben tartották meg Badenben azt a konferenciát, amely a legközelebbi jamboree helyét, ill. az azt rendező országot volt hivatva ki­jelölni. Mi, magyarok nagy bizalommal néztünk a határozat elé, hiszen az e­­lőző évek céltudatos és eredményes mun­kája folytán, a külföld nagyrésze is mér huzamosabb ideje bennünk látta a legközelebbi rendező nemzetet. Két nagy kérdése volt az 1932. év­nek: az egyik, hogy miként tudjuk fej­lődésében megtartani a mozgalmat a vi­lágszerte beköszöntött gazdasági vál­ság csapásaival szemben, a másik, hogy miként tudjuk az ügynek megfelelő disz­szel megrendezni a nekünk jutott vi­lágtáborozást 1933-ban. Különös sze­rencse, hogy Papp Antal dr., az uj el­nök, mint pénzügyi szakember, a leghi­­vatottabb volt ezeket a vészes anyagi akadályokat legyőzni. /f oly t.köv./-8-

Next

/
Thumbnails
Contents