Magyar Cserkész, 1959 (10. évfolyam, 2-5. szám)
1959-05-01 / 5. szám
I kát a Királyhágón át Erdéxy szive, Kolozsvár felé. Fejlődésén meg is látszik mindez, mert a világháború előtt lakosságra nézve nagyobb város, mint Kolozsvár. Trianonnal mindez megváltozik,mert Nagyvárad ismét határváros lesz és teljesen meghal. 4 románok teljesen elhanyagolják, mint 4raaot vagy a többi etv aéiyi magyar várost, a természetes fejlődése viszont megakad, mert Magyarország fele el vannak vágva utjai-vasutjai. Taxán ez szerencséje is volt Nagyváradnak, mert megmaradt magyarságában, hisz minden megpróbáltatás elxenére a városnak háromnegyed része ma is magyar nemzetiségű. A románok természetesen megszüntették a magyar iskolákat, a premontreiek gimnáziumét a rendhézzal együtt feloszlatták, a püspökséget megszüntették s a pompás püspöki palotát és a székesegyházat először a görögkatolikusok kapták meg, ma^d a górögkatolikus egyház megsemmisitése u — tán a román orthodox püspökség köitö— zott bele. Szent László városa arculatában és szellemében azonban mindig magyar volt és magyar is marad - hála nagy királyaink, az erdélyi fejedelmek és a váradi főpapok áldozatkészségének, bőkezűségének és nemesszivuségének. Dr. Heckenast Dezső. NYITOTT SZEMMEL Egyik legfontosabb dolog, amit a cserkésznek meg kell tanulnia, hogy jó megfigyelő legyen,hogy semmi se kerülje el a figyelmét. A cserkész száméra szinte szégyen, ha valaki más előtte vesz észre bármit, legyen az a messze távolban,vagy szinte a lábai alatt. Ha egy gyakorlott megfigyelővel mész valahová,észreveheted,hogy a szemei állandóan mozognak,mindenfelé figyel, minden irányba, köz el és távol, mindent észrevesz,ami körülötte történik. Mindez szokása,nem azért teszi, hogy felvágjon azzal,hogy mennyit vesz észre. Egyszer egy ilyen cserkésszel sétáltam a londoni Hyde Parkban.Egyszerre megjegyezte:" Az a ló egy kicsit sántit."Egy ló sem veit a közelünkben, de körülnézve láttam egyet messze a tó túlsó oldalán. A következő pillanatban lenjőlt és felemelt egy különös formájú gombot a földről: a távolba is figyelt, a közeibe is. Egy idegen város utcáin a cserkész megjegyzi magának az útját a főbb épületek és mellékutcák alapján; azt is megjegyzi,hogy milyen boltok mellett megy el és mi van a kirakatokban,a jármüvekre ügyel,amelyek mellette elhaladnak. Főként az emberekre figyeL,megjegyzi,hogy milyen az öltözetük,arcvonásaik, járásmódjuk,úgy,hogy ha például egy rendőr hirtelen megkérdezné: " Nem láttál ebben az utcában egy kék ruhába öltözött,vastag szemöldökű embert?"akkor mindjárt válaszolhasson:"Dehogynem, a jobb lábéra kissé séntitott,idegenes szabású cipőt hordott, a kezében egy kis csomag volt,körűibelül három perce fordult be a második sarkon a Tölgyfa utcába." /Baden-Powel:Scouting for Boys-ból./ lo
