Magyar Cserkész, 1959 (10. évfolyam, 2-5. szám)
1959-02-01 / 2. szám
Lenni vagy tenni ? JJa emlékeztek még rá, első levelemben azt Írtam, bogy homályos köd fedi a jövendőt» Sz eddig igaz is. De annak a bizonyos "házi-feladat"-nak, melyről ugyancsak e "Magyar Cserkész" előző számában Írtam, csak az o k a ködös. Mert, hogy létezik, és el kell végezni, és meg keli oldani, az napnál világosabb. Ha pedig igy van, akkor nézzük meg közelebbről: mi is a mi feladatunk? Vegyük hát sorba a sapkáink alatt megszülető gondolatokat. íme az első: mi előbbrevaló: lenni vagy tenni? Ugye, úgy hangzik ez a kérdés, mintha csak játék lenne a szavakkal. Pedig nem igy áli a dolog. Hiszen mindnyájunk életében igen nagy jelentősége van annak, hogy vájjon úgy cselekszünk-e, úgy teszunk-e mindent, ahogy azt gondolkozásra és az igazság megkeresésére teremtett értelmünk előírja számunkra, vagy úgy gondolkozunk, ahogy cselekszünk? - Ezt igy is kérdezhetném : először cselekszünk, s aztán gondolkozunk ? Már látom, hogyan ráncoljátok össze erre a homlokotokat. Talán többen azt is kérdezitek magatokban: "hát nem mindegy?" Csak még egy kicsit figyeljetek, és erőltessétek meg máskor nagyon is találékony és ötletes kobakotokat! Mit gondoltok? - mi lenne,ha a közlekedési szabályokat minden városban annak megfelelően állítanák össze és Írnák elő, ahogyan a gépkocsivezetők és a járókelők közlekednek. Mi lenne?Hát ez aztán igazán egyszerű kérdés. Teljes zür-zavar, és tizszer, húszszor annyi halálos baleset, ugy-e ?! Ugylátszik, valóban lehetetlen mindent helyesen tenni az életben, ha nincsenek szabályok és törvények, melyek előírják, mit és hogyan tegyünk. Lám, máris elérkeztünk a felelethez. Emlékeztek? - e levél elején azt kérdeztem, mi előbbrevaló, lenni vagy tenni? - Most már mindnyájan meg tudtok rá felelni. A feleletünk pedig arra a kérdésre is választ ad: mi is hát a mi mindennapos feladatunk? LENNI CSAK! EZ MINDENEKELŐTT A FELADAT. Lenni - hivő, öntudatos kereszténynek és jó hazafinak.Ez ugyanaz, mintha azt mondanánk: CÉLUNK AZ EMBEREBB EMBER ÉS MAGYARABB MAGYAR. Hogy ezt a célt soha meg nem szűnő és el nem lankadó törekvéssel el is érhessük, ahhoz már ma és holnap, tehát a jelenben is LENNÜNK KELL "VALAKINEK". Ez a "valaki" pedig: az igazságot a hazugságnál jobban szerető,és a mindennapos áldozatokat követelő önfegyelmezést és akarat-nevelést a kényelmeskedő lustaságnál többre értékelő cserkész. A jellemes és erős akaratú cserkész-fiu és leány máris VALAKI. De méginkább az lesz a jövőben. Tudjátok mit, gyerekek?! Következő levelemig, próbáljátok meg, tudtok-e, és hányszor sikerül kevesebbszer füllenteni és hazudni, mint eddig./?/ így megyünk majd - napról-napra - együtt, az "emberebb ember" nagyszerű ideálja felé, aki bizonyára LESZ /!/ egykor belőletek. Vazul atya.
