Magyar Cserkész, 1959 (10. évfolyam, 2-5. szám)
1959-03-01 / 3. szám
UNGVÁR Anonymus, vagy igazi nevén Péter mester, esztergomi prépost,III.Béla királyunk udvari jegyzője szerint a honfoglaló magyarok Almos vezérrel az élen foglalták el Ungvárat, ahol már ezidőtájt állott egy kisebb földvár.U- gyanitt választottak meg az elöregedett Almos vezér helyébe Árpádot fejedelemnek. A honfoglaló magyarok nem rombolták le az itt talált földvárat, hanem itt rendezték be a Kárpátok gyepűjének első űrállomását. Szent István a földvárat kiépítette és az ottani királyi birtok székhelyévé tette. Ez a várispánság lett a székhelye a későbbi Ungvérmegyének és nagyon sokáig az orosz kapu biztosítására szolgált. Ungvárt földrajzi helyzete jelölte ki erre a védelmi szerepre:a Kárpátok déli peremén, a Nagyalföld szélén,az Ung folyó két partján, jól védhető dombokon épült, igy alkalmas volt arra , hogy a környék magyar telepeinek védelméül szolgáljon. Ungvár már korán királyi kiváltságokban részesül, de nem lett szabad királyi város. A tatárok rohama Ungvárt is éL- pusztitja és a megfogyatkozott magyar lakosság mellé ekkor települnek be az idegenek, köztük a rutének is. A város fejlődése ekkor kissé meglassult, mert a szomszédos Munkács és Beregszász erős versenytársai lettek. Ungvár azonban mindvégig megmaradt katonai erődítménynek s királyaink nagy hasznát vették lengyelországi és oroszországi hadjárataik során, a halicsi és a lodomériai fejedelemségek birtoklásával kapcsolatban. Hatalmas várát a hozzátartozó terjedelmes uradalmakkal együtt Róbert Karoly királyunk hűséges híveinek, a francia eredetű Drugeth-csaladnak adományozza, akik a király nemesi sorában, vele együtt jöttek az országba. Harmadfél százados uralmuk Ungvár történetére erősen rányomta bélyegét. A Drugeth-család épitteti ki a mostani vár alapjait, amit aztán a vár későbbi birtokosa, Bercsényi Miklós tövé bbépitbet. A dugethek telepitik le Ungvárt a ferenceseket és a magyar eredetü pálosokat és szép kolostorokat építtetnek számukra a var alatti köz - ségben. Ezidőben lesz Ungvár A Felvidék keleti részének ipari központja is, a városban működő céhek sorra kapják a kiváltságokat. Rákóczi szabadságharca idején Ungvár az erdélyi fejedelemség birtokába jut és "Nagy"Bercsényi Miklós székhelye lesz, aki gyakran látja vendégül magát a "Nagyságos Fejedelmet"is. A szabadságharc bukása után az osztrák császári seregek foglalják el Ungvárt, a fellegvár varjellege megszűnik, s a város egyházi intézményeinek a központja lesz. A Várhegy oldalában emelkedik az 1732-ben emelt püspöki székesegyház, mellette a püspöki palota és a jezsuita kolostorból lett püspöki szeminárium. Ezek mellett sorakozik az úgynevezett kanonok-sor, a kis palotáknak is beillő kanonoki házakkal, amelyekből pompás kilátás nyilik az Ung-völgyére. A rutének egyházi téren a munkácsi orthodox püspök joghatósága alá tartoztak, aki eredetileg a csernekhegyi bazilita kolostorban székelt.Kollonich Lipót esztergomi érseknek 164-9-ben a munkácsi püspököt, és az alsópapságot sikerült megnyernie a római egyházzal való uniónak, ami a munkácsi görög katolikus püspökség megszervezésével vált teljessé. A munkácsi görög katolikus püspökség eredetileg Munkácson volt,Mária Terézia azonban 1778-ban áthelyezte Ungvárra és egyenesen az esztergomi érsekség joghatósága alá rendelte. Az Ungvárt székelő munkácsi görög katolikus püspökség annakidején a kárpátaljai rutén területek egészét magában foglalta,közel 900 pébániával és 1000 pappal, s vezetőszerepe a rutén kulturális életben egészen a magyar uralom végéig megmaradt. Időközben újra megszervezték a munkácsi orthodox püspökséget is, jelentősége azonban sohasem volt akkora, mint annakelőtte. Az ungvári Bercsényi-várból, a bástyák fokairól pompás kilátás nyilik az ősi magyar városra, amelynek Triancn előtti lakossága még 80 %-ban magyar volt. Szemináriuma egyike a legnépesebbeknek, gimnáziuma egészen a cseh uralomig a Felvidék legjelentékenyebb középiskolája volt. Megyeszékhely törvényszékkel és egyéb magasrangu megyei hivatalokkal, Budapesttel két irányban is vasúti fővonal köti össze. Amilyen patinásak Ungvár magyar negyedei,olyan modern a csehek által épitett Galago nevű városnegyed. A Trianoni-békeszerződés ugyanis Csehszlovákiának Ítélte oda a magyar lakosságú Ungvárt,akik aztán sebtében megtették Kárpátalja nevű tartományuk fővárosának. Megrakták kormányhivatalokkal, amelyek számára egészen modern, vasbeton épületeket emel11
