Magyar Cserkész, 1959 (10. évfolyam, 2-5. szám)

1959-02-01 / 2. szám

HÍREK USA: A New York-i 7.sz. Erőss Gusz­táv cscs. január 24-én ünnepelte i­­gazolásának 5-evfordulóját. A megem­lékezés éppen a-ra a napra esett, a­­melyen öt évvel ezelőtt a már ko­rábban működő őrsökből alakult csa­pat, első csapatösszejövetelét tar­totta. A jubileumon a környékbeli csapatok küldöttségei és a Szövetség Vezetőtisztje is résztvettek. A clevelandi CserKészbarétok Kora a helyi négy csapat parancsnok­ságával karöltve, január 31-én ren­dezte meg hagyományos csertészbálját a Tudor Arms Hotel termeiben. A közel 800 főnyi vendégsereg Cleve­land minden magyar rétegét képvisel­te, de mellettük ott voltak a közeli és távoli nagy városok magyarságénak és cserkészetének képviselői is./Det-KELE roit, Youngstown, New York, stb./ Igazi cserkészszivre és lelkesedésre valló eseményként említhetjük azon­ban a Clevelandból az USA különböző egyetemi városaiba elkerült egyete­mista cserkészek - fiuk,lányok - meg­jelenését, akiknek egyike.másika sokezer km.-t utazott /volt aki Flo­ridából érkezett/, Hogy ezen a ha­gyományos találkozón jelen lehessen. A 6. és 38. cscs-ek január Gl­en farsangi estet rendeztek, amelyen mind a cserkészek, mind a cserkész­­szülők úgyszólván kivétel nélkül meg­jelentek. Megjelent a Jamboree Értesitő első száma, amely a Jamboreera je­lentkezett egyetemista cserkészek versenyének anyagát adja közre. BRAZÍLIA: A $o.sz. Dobó Katica cscs.tag­jai január 17-én indultak ez évi nagy táborukba. Legtöbb természettel foglalkozó könyv vagy az embert, annak érdekeit, érdeklődési körét szerepel­teti központjában, vagy természetrajzi leirást ad. Ritka az a könyv, amely megkísérli, hogy a benne é­­lő állatok szemszögéből Írja le a természetet, és tapasztalataikat, élményeiket az ő érzésvilágukon keresztül hozza közelebb hozzánk. Ilyen müvek között kiemelkednek a külföldi irodalomban Felix Salten ál­latregényei és Kipling Dzsungel-könyve. Nemrég jelent meg egy magyar könyv, a­­mely szintén ezt a témakört ragadja meg - nagyszerű módon - a magyar tájra ve­zetvén minket: Fekete István: KEL E/Kapható majd minden magyar könyvesboltban./ A regény főhőse Kele, az öreg gólya, aki puskalövéstől megsebesítve nem tud ősszel társaival délre vándorolni. Elvetődik egy parasztudvarra, ahol az em­ber meggyógyítja s télen át gondját viseli. Kele megbarátkozik az udvar állata­ival, közösségükben él egy évig, mig újra el nem érkezik az ősz, amikor az ősi ösztön elinditja fajtájával a nagy vándorútra: Kele a természet, a szabad álla­tok törvénye alá tartozik, ami más, mint az ember és haziallatainak törvénye. Mi, emberek, nem tudhatjuk, hogy mik az állatok gondolatai, de ha elkép­zelem érzéseiket, egymással való érintkezéseiket, olyan formán gondolom őket el, mint ahogyan a könyv leirja párbeszédeiben. Fekete minden állatot találó névvel nevezett el és jellemüket, magatartásukat hiven követő szavakat adott szájukba. Találkozunk Csűri népével, a verébsereggel, amely bátran hetvenkedik, mig Kele feléjük nem lép, Kurrival, a fenhéjazó kis kakassal, Csi népével, a csapon­gó fecskékkel. Mindezt képekkel gazdag leírások fogják körül, szinte magunk e­­lőtt látjuk az évszakok egymás utáni vonulását, a természet változásait. Kicsinek, nagynak egyaránt élvezetes olvasmány lehet, ez a könyv, amely kö­zelebb visz az erdők-mezők világának ismeretéhez, szeretetéhez.

Next

/
Thumbnails
Contents