Magyar Cserkész, 1956 (7. évfolyam, 1-2. szám)

1956-01-01 / 1. szám

EMLÉKEZZÜNK MAGYARORSZÁGRA

SEBES VÁRA

Sebes vára ott áll, ahol Bihar vármegyéből Erdélybe vezet az út a Sebesgatak és a Kör'os-folyó összefolyásánál, mint egyik kulcsa a "bérces hazának". Valamikor Hunyadvár és Kalotaszeg vára néven is hivták. Az előbbi Bánffy-Hunyadtól, az utóbbi Kalotaszeg vidékről szállott rá, mivel hogy hajdanta mindkettő hozzátartozott.'

Királyi várnak égült, valószinüleg még áz Árpádkor vegén. 1319- ből maradt fenn a róla szóló legrégibb oklevél. Ekkor Elefánthi Dezső volt benne a várnagy. Jól láthatta el tisztét, mert hosszú ideig viselte s nagy tekintélyben állott, bár messziről,Nyílra vármegyéből származott el Erdélyországba. Egyébként a sebesi vár terjedelmes uradalmának jövedelme nagyrészben az erdélyi vajda kezéhez folyt be, aki tartozott ennek fejében jó karban tartani az erősséget.

Sebes vára is Zsigmond király alatt veszett ela koronára nézve.

A Bánffyak kapták meg 1420 körül. S ennek a szerzeményüknek rengeteg értéke volt. Maga a jól épült,kitűnő fekvésű vár, egyben vámhelysokát jelentett:hát még a hozzá tartozó birtokok,faluit, puszták egész sora, nemkülönben Bánffy-Kunyad várossá az egész Kalotaszéggel. Még aranybanyák is voltak a

várbirtokokon s ugyan szép jövedelmet hajthattak. Ezeken' kivül aranymosó-helyék is voltak a Sebes-patakon, amelynek syorsfutású vize a Oyalui-havasokból Hordta le a nemesfém’ sárga szemcséit.

■Taayvagyont; urak voltak a _ Tonajnemzetsegbeli Bánffyak, sokfelé voltak váraik, kastélyaik s ezért ritkán laktak személyesen a kicsit zord Sebesben. Jó, nemes ember várnagyokat tartottak benne, megbízható, hűséges sáfárait a iöveaelaéknek. Ezek szedték a vámot a var alatt húzódó országúton, vagy ahogy hivták: a oassuson s_ gondoskodtak annak helyreállításáról,amikor a medréből gyakorta kicsapó Körös árja járhatatlanná tette.

A várba inkább csak olyankor húzódtak fel a birtokos urak,ha á XVIXVII. században Erdélyt sűrűn látogató török hordák idáig elkalandoztak.Ilyenkor ió menedék volt Sebes vára. 1598- ban Báthory Zsigmond is itt vonta meg magát, amikor a török Váradot ostromolta. Tizenötezer katonája táborozott az erősség alatt, de az állhatatlan fejedelem nem ment a szorongatóttak segítségére és a biztos várból leste, merre dől el a kocka. Nem az ő érdeme, hogy még ekkor a pogány nem •tudott erőt venni Szent László városán. Másszor - igy mondja a hagyomány - egyik özvegy Banffyné menekült a varba a Környékbeli családok asszony- s gyermeknépségével a portyázó tatárhorda elől s olyan szépen visszaverte az ostromod hogy a zsákmányéhes sereg véres fővel vonult odébb. Szerencsére bőven volt lövőkészség a várban s az asszonyok ma

fűk irányították az ágyukat, várpuskáat az ellenségre.

1660-ban szomorú alkalom hozott fejedelmi vendéget Sebesre. A fenesi ütközetben /május 22/ rettentő sebeket kapott szerencsétlen II. Rákóczi Györgyöt idehozták nivei a csata után. Egy éjszakát töltött itt az eszméletlen fejedelem;másnap vitték tovább Váradra, ahol két hét múltán hüséfes neie karjaian lehelte ki léi két.

A XVII. század második felében az ország rendelt a várba őrséget s gondoskodott ugy-ahogy a falak fenntartásáról. 1687-ben Apaifi Mihály fejedelem egy hadnagyot, 11 katonát s egy pattantyúst tartott benne. Ezenfelül á Bánffyak szolgái, cselédei népesítették be' a várat" s ügyeltek különösen a terjedelmes istállókra.

Araikor az erdélyi fejedelemségnek vége lön, Linót császár zsoldosai ültek be Sebesbe. 1703-ban azonban az első szóra megadták masukat ■ Boné András kuruc ezredesnek. Amig II. Hákoczi Ferenc zászlaja le nem bukott Erdélyben, magyarok voltak a várban. 1708-ban a hires palotások egyik csapata szállásolt benne.De már 'egy évre rá megint németek őrzik a kapuját,amig végül a haditanács rendeletére ki nem ürítették a jelentőségét vesztett erődöt. így vált oraladékká Sebes vára. Már csak égy tornya áll, amelyre óvótetőt rakatott a Bánffyak kegyelete.