Magyar Cserkész, 1955 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1955-01-01 / 1. szám
EMLÉKEZZÜNK MAGYARORSZÁGRA MUNKÁCS A munkácsi hegy az Északkeleti Kárpátok hegyi világának előretolt őrszeme az alatta elterülő, nagy tiszaháti sikség felé. Fekvése településre tette alkalmassá a valóban már a kőkorban lakott hely volt, ahogy a sövény fonatu kunyhók, tűzhelyek és agyagedények leletei bizonyítják. A mai város keletkezésének idejét nem tudjuk. Bizonyos azonban hogy épenugy, mint a vidék többi részét, a honfoglalás előtt szláv-bolgár törzsek lakták.Valószínű, hogy a munkácsi vár már ezek földvára volt. A magyar vár ennek alapjain épült fel és valószínűleg megvolt már az Árpádok korában. Első adataink azonbain csak a XlII.szd-ból vannak róla. Lehoczky Tivadar, Bereg vármegye kiváló monogréfusa szerint a munkácsi erdőben tette le II. Endre király az esküt a pápa követének, azon a kis hegyen, ameiyet máig is Királyi Széknek neveznek. Bizonyos az is, hogy a város már a tatárjárás előtt állt s hogy a tatárok,-akárcsak áz É- szakkeleti Felvidék többi települését, - elpusztították. IV. Béla király a kipusztult lakosok helyére másokat telepitett be, a község hamarosan fellendültjtemploma és plébániája volt. A település földesura a király volt. Munkácsot még inkább, mint Beregszászt Magyarország rendkívül erős Árpád kori és Anjou kori lenryel és orosz politikai és kereskedelmi kapcsolatai virágoztatták,fel. Épen ennek következtében Nagy Lajos,Erzsébet és Mária többször tartózkodtak Munkácson.1376-ban a község Erzsébettől már bizonyos kiváltságokat kapott. A német telepesek és jelentékeny számú magyarság lakta ezidöben a várost. A németség itt is, akárcaak a vidéken máshol is, fokozatosan teljesen beolvad a magyarságba. 135^ -ben Nagy Lajos Munkácsot az uradalommal és hercegi cimmel a litván hadjáratból magával hozott Koriatovics Tódor hercegnek adományozta. A hercegbe - jött az országba, de valószinüleg csak rövid ideig tartózkodott uradalmában.A herceg a beregi főispán tisztét is viselte. Ebben az időben nagyszámban.vándorolnak be Munkács vidékére kenézeik vezetésével oláhok, továbbá lengyel földről ruthénok. A csernekhegyi kolostor alapításával Koriatovics Todór vetette meg a későbbi munkácsi görög kath. püspökség alapjait.Anjou királyi rendelet szerint a vidéknek kellett ellátni Munkácsot élelemmel, ami valószínűvé teszi, hogy nagy helyőrség lehetett benne. 135k-ben a litván hadjáratból visszatérőben Nagy Lajos Munkácson pihent meg. A vár és a hozzátartozó uradalom birtokában a litván hercegre Lazarevics István, Brankovics György szerb despoták, aztán a Hunyadiak, majd az Ernusztok,Geréöek,Drághffyak következtek. A várnak nagy szerepe volt a kettős királyság harcaiban és ezért állandó harcok folytak birtokáért. A vár Erdély birtoklásának szempontjából is fontos volt, igy az erdélyi fejedelmek is mindent megtettek a megszerzésére. A várat 1630-ban -Bethlen Gábor özvegyétől Brandenburgi Katalintól- I.Rákóczi György szerezte meg magának, aki továbbépítette és innen vetette meg alapjait a Rákóczink roppant felvidéki hatalmának és gazdagságénak. Közben a város is nagyot fejlődött ,1^67 -ben Zsigmond kiváltságokban részesíti, 144-5-ben pedig Hunyadi János, az aktor közel félmillió hold munkácsi uradalom ura, szabad királyi várossá teszi. A Korabeli OKnányokból kitűnik, hogy a város, hasonlóan az Északkeleti Felvidék többi városaihoz,teljes polgári szabadságra szert tenni kiváltságai ellenére sem tudott. Az 1514-i parasztlézadás megtorlása-ként a város polgárait is jobbágysorban taszitottáK, ae helyzetük mégsem volt annyira nehéz, mint a közönséges jobbágyaké. A város polgársága magyarok és kisebbrészt ruthénokból állott. Élénk kereskedelme volt.Az un. fehérház körül 17 bolt állott ekkoriban. 168k-ben a vár Zrinyi Ilona házasságával Thököly birtokába ment át. Zrinyi Ilona azonban továbbra is megtartotta a várat gyermekeinek, Rákóczi Ferencnek és Juliannának. Bécs felmentése és a biroualmi seregek előrenyomulása következtében Thököly csillagja hanyatlani kezdett. Thököly a nagyváradi pasához ment segítségért, s onnan soha nem tért vissza többé Munkácsra. A királyi seregek Munkács Kivételével egész Felvidéket elfoglalták . Zrinyi Ilona azonban elhatározta, hogy a várat nem adja fel, hanem tartja.hcty férje visszatérve onnan kezdhesse meg 9
