Magyar Cserkész, 1955 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1955-03-01 / 3. szám
MAGYARSÁGISMERET Rovatvezető: dr. TÁRNÁ IMRE A REGÖLÉSRŐL A regölés is azon szokásokhoz, néphagyományokhoz tartozik, melynek eredete népünk, őskorába nyúlik viszsza. Hogy mi a regölés mai megjelenési formája, azt tudjuk. Nehezebb azonban eredetet, értelmét kihámozni, bár ma már meglehetősen kialakult nézet van erre is, főleg Sebestyén Gyula és Kálmány Lajos munkássága nyomán. A regölés karácsony másodnapján estefelé történik, több fiúból álló csapat jár^a be a falut különféle öltözetben, főkent kifordított szőrű ködmönben, mellyel a "csodaszarvast” akarják jelképezni. Szerepet játszik még felszerelésükben a csörgetős lánc,s egyéb lármás "hangszereik": duplafurgla, szötyök, vagy höppögtető, csöngettyu, lopótökszérból készült sip, pár bádogfedő stb. A regösök megérkezvén a kiszemelt házhoz, elmondják mondókájuk "bekéredző"részét: "Meggyüttek szegény Szt.István szolgái , hideg havas országbu, elfagyott kinek füle, kinek lába, a kentek adómányábu akarjuk meggyógyitanyi'.' Mongyuk-e vagy nyomjuk?" Ha a felelet kedvező /mongyuk/ bemennek a házba, s elmondják a regös énekeket, melyekből Sebestyén Gyuláék közel 2oo községből sok változatot szedtek össze: 1. "Kelj fel gazda,kelj fel, Szállott Isten házodra Sokával,seregivel, Szárnyas angyalával letett asztalával, Teli poharával, fiiétöki régi törvéry Haj,regő rejtem!" 2. "Amott keletkezik Egy kis kerek pázsit , Azon legelészik Csoda fiú szarvas, Csoda fiú szarvasnak Ezer ága boga Ezer misegyertya Gyojtan meggyulladék, Ojtatlan aludék. Riétöki régi törvény, Hej regő rejtem!" Majd a szegény regösök kis adományt kapnak és elindulnak másik ház fele. Különösen a lányos házakat keresik fel,mert régi hiedelem,hogy akit a regősök együtt emlegetnek valamelyik legénnyel, az férjhezmegy hozzá a következő farsangon. Innen ered a mondás: "elregélték őket.:" "Itt is vagyon egy szip legény, Kinek neve Pesta, Amott is van egy szip leány, Kinek neve Naca, Hiétöki régi törvény, Hej regő rejtem!" Az ilyen "összeregölés" után nem csoda, ha bőven hullott az áldás a szegény regősök tarisznyájába, de maguk is tesznek erre félreérthetetlen célzást a regős énekben, mint pl. ez a székely regős töredéki'Bégi törvény nagy rőtt ökör, annak fele regeseké Hátán által hatvan kóbász, Annak fele regeseké stb. Egy 16.századbeli feljegyzésből arra is lehet következtetni, hogy a " regös ut" az igézet, a buvölés útja, s a régi regősök bizonyos fokig a a sámánok utódai voltak, s betegségeket is gyógyítottak büvöléssel. A hangszereikkel csapott éktelen zajongásból arra lehet utalni, hogy ezzel akarták magukat révüietbe/transaba/ ejteni, mint a sámánok. Erre lehet következtetni magának a "reg"szónak az elemzéséből is, akár azt a magyarázatot fogadjuk el, hogy benne egy "isteni hevület" értelmű ugor szó lappang, akár azt, hogy gyökere azonos a magyar "rejt"szóval, melynek "elrejtezik" alakja ma is azt jelenti, hogy "holtelevenné lesz" /transzba esik/ A legnagyobb rejtély, melyen sok fordul meg, maga a regősének refrénje: "Rejtekem régi törvény, Haj regül, rejtem." Ez Vikár Béla szerint a legősibb szerkezet és értelme pedig ez: "Varázslásom régi törvény, haj regül /énekbe/ varázslóm." A regölés eredetének megálla. pitásánál Sebestyén arra az eredményre jut,hogy az a irán-turáni kapcsolatokban keresendő. A regölés nem más ezek szerint, mint a Napisten téli napfor-12 Kalotaszegi gazda.
