Magyar Cserkész, 1955 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1955-03-01 / 3. szám

MAGYAR CSERKÉSZ MEGJELENIK HAVONKÉNT — KIADJA A MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG Vi. évfolyam 10. SZÁM Ára egész évre 2.50,1 pl. 25 cent 1955 októ&er AKADÁLYVERSENY A cserkész munkaév ősszel kezdődik és a kezdetén az Élet zord képpel rámutat az akadályokra: "Rajta! Neki! Egy év alatt túl van rajta az e­­gész társaság!" Máris robogunk, mert az idő eljár és manapság igazán nincs mód a máléskodásra. Aki nem fut, lemarad. Aki rövidet ugrik, az cuppan és kineve­tik. S az akadályok túlsó oldalán, ahol az elismerést, vagy pláne a kenyeret osztogatják:, könyörtelenül sorbaállitják az érkezőket. Az akadályok sokfélék. Csak egy dolog közös bennük: semmiféle könyörgésre, sopánkodásra nem tűnnek el, hanem elvárják, hogyha nyögve,ha ka­cagva, de keresztülugolrjunk fölöttük.. Akadály például a tanulnivalók nehéz­sége és sokasága. Mindegy az, hogy iskolai dolgozat-e az, vagy pedig mühelyi munka. Külön akadály, ha nincs módunk a nyugodt tanulásra: öcséink, húgaink, léhütő pajtásaink zafconganak, csalogatnak, szüléink, mestereink ide-oda kül­dözgetnek. De a valamire való cserkész ilyesmi láttára csak még keményebben összevágja a fogát, talán dobbant is egyet, nekimegy és - mégis győz! Utóvég­re annyinak sikerült, hét én talán alábbvaló vagyok? Van aztán úgy is, hogy magunknak tesszük nehézzé a futást,ug­rást. Vannak dolgok, amelyek az akadály előtt elnehezitenek: komolytalanság, szórakozottság, lustaság, halogatási hajlam, ábrándozás. Ott van aztán az en­gedetlenség, dacoskodás, duzzogés, mindent jobban tudniakarás, satöbbi.satöb­bi, csak tessék belenézbi abba a bizonyos varázstükröcskébe! Rázzuk le az i­­lyesmit! Bolond, aki értéktelen súlyokat cipel, amikor futni kell. "Ránk vér a világ s ez a harc a mienk!" Ránk vár sok, nagy munka, ránk, akiket sátrak alatt és tüzek mellett, zegernye időben és rekkenő hőségben keményebbre faragnak, mint a tudatembert. Előttünk a munka! Az akadályok sora! De velünk van a jó Isten kegyelme! Vele minden akadályt lebirunk. S odaát vár a jól végzett munka büsz­ke tudata. S odaát vár rövid tiz hónap múlva a legközelebbi tábor minden örö­mével. .. Most tehát Isten nevében! Vigyázz! Rajta! 5

Next

/
Thumbnails
Contents