Magyar Cserkész, 1955 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1955-02-01 / 2. szám
MAGYARSÁGISMERET Rovatvezető: dr. TÁRNÁ IMRE A CSÁNGÓK Folytatás. A moldvai magyar telepítések tudatos honvédelmi munka következményei voltak már az Árpádok alatt. Ez a gondolat nagy éleslátásra vallott.Szerencsétlenségünkre azonban a tatárjárás az ottlevő telepeket elpusztította. A tatárjárás után ismét megkezdték a moldvai magyarság szervezését, sajnos,kissé későn. Komolyabb akció csak Nagy Lajos aiatt történt, ki Lackfi vajdát küldte ki a Kárpátokon túlra. Szándéka volt »agyarország és a tatárok közé egy megbízható vajdaságot szervezni. A terület a magyar-román behatás közt ingadozott egész a mohácsi vészig,amikor is a Kárpátokon túl lakó magyarság sorsa örökre megpecsételődött. Ha nem veszítjük el befolyásunkat a moldvai magyarságra Mohácsnál, ma nem tenne ki 2 milliót azoknak száma, kik moldvai magyar eredetűek, de teljesen eirománosodtak. A moldvai magyarság sorsára irányitó hatással lenni többé nem tudtunk.Maga Mátyás Király sem tudott már belenyúlni moldvai ügyekbe. Azonban moldvai magyarság magas kultúrigényére vall, hogy ezen a területen is lefordították Tamás és Dávid testvérek a XV szd. a Bibliát magyarra a magyar szóra éhes népnek. Ezt Tatrbson 1466-ban Némethi György másolta le, mely másolatot jelenleg a Müncheni Codex néven ismerünk. Tatroson kívül a bakói kolostor volt a másik kulturközpont melyet 1412-ben alapítottak. Tatroson 1518-ban magyar püspökség létesült, de ezek nem tudtak soká központjai maradni a magyarságnak, mert Rettenetes János oláh vajda minden magyar katolikus templomot leromboltatott Moldvában. Mindezekhez hozzájárult, hogy az a hatalmas magyar tömeg nem kapott megfelelő számú magyar papot. A magyar kapcsolatok hiánya és az idegennyelvü papság természetesen ijesztő módon megcsappantotta a magyarság számát. De az igazi veszedelem az 1800-as évektől kezdve következett be, amikor a tervszerű, kíméletlen, hivatalos románositás megindult. Mindezek ellenére jelentős számú magyar maradt meg magyarnak, mint az 1898-ban megjelent román "Nagy Földrajzi Szótár":"Bákó megyében találunk a földműves nép közt régi kolóniákat is, melyek magyar eredetűek : megtartották mai napig nyelvüket éskat. vallásukat. Vannak egész falvak csángó családokkal, ahol nem tudnak egyetlen szót sem románul." így ir róluk a román forrásmü. Érdemes megvizsgálni, hogy mekkora is lehet a magyarság száma Moldvában és milyen volt a kulturális és gazdasági helyzetük az utolsó évtizedekben. Az 1950-as román statisztika Moldvában 105-000 magyart tuntet fel. Ha hozzávesszük a természetes szaporulatot, legalább 120.000-re tehetjük a számukat.Tekintettel arra, hogy ez a néptömb összefüggő egészet képezett az erdélyi magyarsággal,a románság mindent elkövet, hogy őket ritkítsa és a magyar nyelvnek még az emlékét is elfeledtesse. magyar alapon magyar sincs semmi községi, vagy más képviseletben. Az iskolákban magyar nyelv használata szigorúan tilos, minek következtében, igen sok az analfabéta csángó, mert nincs egyetlen magyarnyelvű iskola sem. Gazdasági és kulturális aiaponsem engedték a csángókat megszervezkedni. A moldvai magyarság közt még néprajzi kutatási alapon sem tartózkodhatott idegen. Ha megtudták, menten kiutasították, mint azt Domokos Pál Péter és dr. Lukő Gábor a maguk bőrén is tapasztalhatták. A moldvai magyarság az oláhok előtt foglalta el ezt a területet és 1050 évig tartott ott ki minden viszontagság ellenére. Túlélte a kun-tatár pusztítást. Túlélte az oláh vaj - dák véres üldözését. A román állam elnyomását. Ha mindezeket meggondoljuk, szégyenkeznünk kell. Valljuk meg, milyen keveset tudtunk arról odahaza, hogy, csángómagyarok vannak. Mit tudtunk sorsukról ijesztő szenvedéseikről? Az utolsó évtizedek feltörő népi Folytatás a 12. oldalon Békás - szorosból részlet lo
