Magyar Cserkész, 1955 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1955-02-01 / 2. szám

győzött ellenséges gépeink felét a bentülcKkel együtt, épen és sértetlenül hozta volna le. Hogy mennyire ambicio­nálta a győzelemnek -ezt a formáját,ma­tatja az a körülmény, hogy igen sok­szor szándékosan nem használta ki az úgynevezett "közönséges győzelmi lehe­tőségeket" - ahogy ő nevezte, a gép egyszerű leiövését - csak azért,- mert a gép nem volt olyan helyzetben, hogy azt lelövés nélkül legyőzhette volna. Többször Kérdeztem tőle, hogy miért nem tesz ő is úgy a légiharcokban, mint a többi vadászrepulők - elvégre háború van és az ellenség nem Kiméi bennün­ket, - ő halkan ^egyezte meg a követ­kezőket: "ín életemben mindig a szépet és nemeset kerestem és még eddig min­dig sikerült aegtalálnom. A háborúban az élet-halálharcnak is vannak szép és nemes oldalai. A légiharcban is ezt ke­restem és máris sikerült megtalálnom. Ezek a szavak többet mondanak mindennél. Kiss József nemcsak vallot­ta ezt az elvet, hanem igy is cseleke­dett! Az egész világot eiboritó vér­­özönből szinte kimagaslóan emelkedik ki ennek a magyar repülőnek kristály­tiszta emberiessége. Egyénisége a ma­gyar katona megtestesült példaképe,aki nemcsak nekünk magyaroknak, de az egész világnak eszményképéül állitható oda. Talán egy mérne tetlen erejű modern Prométheuszhoz lehetne őt ha­sonlítani, akinek az ősöktől való gi­gászi harci szellemét nemes nagylelkű­sége és magyar lovagiassága tartották leláncolva. Igaz, nemes mestere volt a lé­giharcoknak, akinél a növekvő eredmé­nyek nem elbizakodottságot és önhitt­séget, hanem állandóan fokozodo sze­rénységet eredményeznek. Minden légi­harcában bátorságának és vakmerőségé­nek nagyvonalúsága bontakozik ki. A hadvezetőségnek sokszor valóságos fej­törést okozott, hogy milyen kitünte­tést is adjanak neki! Összesen körül­belül tizenöt vitézségi érme volt. Há­romszor kapta meg az arany vitézségi érmet, négyszer a nagyezüstőt és né­hányszor a bronzot. Életmódja igen egyszerű volt. Uinüennap este Kilenc órakor feküdt le, hogy reggel fél ötkör startolhasson.Az alkoholtól és a donányzástól tartózko­dott és sportszerű életet élt minden tekintetben. Többször megfigyeltem, hogyha véletlenül csak egész kis meny­­nyiségu alkoholt is fogyasztott,akkor aznap mér nem szivesen szállt fel.Fel­sőbb parancsnokságoktól több Ízben meg­kínálták finomabb italokkal - nem uta­sította el azt,- de azon a napon, ha nem volt feltétlenül szükséges,nem ült gépbe. v.B.A. Mi a haza ? Kajthányi Flóra. "Édes anya, édes apa! Mondjátok csak, mi a haza? Tán e ház, amelyben vagyunk? Amelyben mindnyájan lakunk: Ez a haza?" "Nem, gyermekem, ez csak házunk, De amit itt körül látunk, Merre földeink terülnek, Merre kertjeink feküsznek: Ez a haza! Minden, amit a szem belát, Itt e föld, mely kenyeret ád, E folyók tele halakkal, E szőlőhegyek falvakkal: Ez a haza! Amerre a hegylánc kéklik, Merre a herek sötétlik, Merre a róna kanyarul, Melyre a kék ég leborul: Ez a haza! Hol egykor őseink laktak, Itt csatáztak, itt mulattak, Ahol a határt ők szabták S örökségül reánk hagyták: Ez a haza! Ahol csontjaink porladnak 3 mindig a földben maradnak, Ahová bennünket tesznek, Midőn egyszer eltemetnek: Ez a haza! Ez a föld, mely drága nekünk, Melyet legjobban szeretünk, Ahová, bármerre járunk, Mindig vissza-visszavágyunk: Ez a haza!

Next

/
Thumbnails
Contents